A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint mindenképp el kell vetnünk a marxista történelemszemléletet. Ez azt jelenti, hogy nem szabad számon kérni egy rendszertől, egy intézménytől vagy egy társadalomtól a tökéletességet, mivel az utópisztikus és nem létezik.
Schmidt Mária véleménye alapján általános iskolában csak hazánk történelmét kellene tanítani, a középiskoláktól szabadna csak a világtörténelemmel is foglalkozni. Hozzátette: azzal a gyakorlattal is szakítani kéne, hogy a franciákhoz és a britekhez hasonlítjuk magunkat.
A történész úgy gondolja, hogy el kell vetnünk a kronológiai sorrend szerinti történelemoktatást, azaz: nem az őskortól kell kezdeni a gyermekek tanítását. A főigazgató tudja, hogy a mai digitalizált világban a fiatalok már könnyen elérhetik az adatokat, így narratívákra és összefüggésekre kell őket megtanítani.
Minderre azért van szükség, mert a nemzet közös történetei, hősei, legendái, mítoszai, győzelmei, bukásai, talpra állásai és újrakezdései közös tapasztalati és tudásanyaggá válva alkalmasak arra, hogy nemzeti összetartozásunk tudatát megalapozzák, nemzeti identitásunkat megerősítsék.
Csak egy erős nemzeti identitással bíró közösség képes arra, hogy megőrizze, megtartsa és tovább hagyományozza nemzeti sajátosságait.
Schmidt Mária hét pontban szedte össze gondolatait:
1. Szakítani kell azzal az időrendiségre alapozott történelemtanítással, ami az őskortól indulva vezet el minket a huszadik századig.
2. Szakítani kell azzal a szemlélettel, ami a nyugat-európai, francia, brit történelemre súlyoz, azt érzékeltetve, hogy az általuk bejárt úthoz képest mi késésben, sőt eltérésben vagyunk.
3. Szakítani kell a marxista lineáris történelemszemlélettel. Használaton kívül kell helyeznünk a marxizmus nyelvét, fogalmait és következtetéseit. Az értékelés alapját képező utópikus szemléletet el kell vetnünk. Nincs, nem volt és nem lesz tökéletes rendszer, társadalom, intézmény, ezért azt számon kérni nem helyes és nem is érdemes.
4. Tudomásul kell venni, hogy a mai gyermek keze ügyében ott van az internet és az okostelefon nyújtottá tudástár, ezért számukra elsősorban összefüggéseket, értelmezéseket és narratívákat kell adnunk.
5. Általános iskolában kizárólag magyar történelmet tanítanék, egyetemes történelmet pedig csak annyiban, akkor és azt, ami a magyar történelem szempontjából releváns. A magyarság érdekeinek érvényesítését, érdekképviseletét használva mérceként.
6. Középiskolában tanítanék egyetemes történelmet, az eddigieknél lényegesen nagyobb súlyt helyezve régiónk, illetve az Európán kívüli világ történelmére is.
7. Általános és középiskolában egyaránt a történelem részeként tárgyalnám a gondolkodás, vagyis az eszme, tehát a vallás és kultúra, valamint az anyagi és technikai fejlődés történetét.
Borítókép: MTI/Komka Péter
