A hazai termelő-gyártó iparvállalatok többségének a rendszerváltás után kezdődött csak el a története, a GIA Form elődje viszont idén november 1-jén már 33 éve, hogy az önállóság útjára lépett. Az érdi vállalkozás 1988-as alapításának fontos előzménye, hogy Gaszt Attila tulajdonos, ügyvezető édesapja, az akkor mindössze 14 éves Gaszt István már 1960-ban megkezdte szerszámkészítő pályafutását.
„Míg sokan kényszerből vállalkoztak, édesapám kellően talpraesett volt ahhoz, hogy ipari szövetkezetek beszállító partnerévé váljon, illetve külföldi autóalkatrészgyártóknak is bedolgozott”
– idézte fel a Figyelőnek Gaszt Attila, aki 19 esztendősen, 1991-ben lépett be a családi vállalkozásba.
A rendszerváltással kinyílt a világ, a ma már tapasztalt üzletemberben pedig ifjú titánként megvolt a kellő elhivatottság, nyitottság és nyelvismeret, hogy a hazai megrendelések mellett sorra hajtsa fel a németországi megbízásokat. Beindult az üzlet, 1998-ra bővítették a telephelyet, majd 2002-ben a tevékenységi kört is, a szerszámkészítés mellett immár CNC-forgácsolással és műanyag fröccsöntéssel is foglalkoznak. Üzletáganként 8-12 százalékos profitrátával lehet számolni. Azóta olyannyira eltolódott a hangsúly, hogy a megrendelések 60 százaléka fröccsöntés, míg a szerszámgyártás aránya 30, a CNC-forgácsolásé pedig 10 százalékos.
A vállalkozás 2003-ban alakult át, és bújt a cégformát tekintve mai köntösébe, ekkor indult a GIA Form Kft.
Hosszú utat tettek meg azóta Gaszt Attiláék, az akkori éves árbevételt ma már egy erősebb héten elérik, tavaly a cég 1,69 milliárdos forgalma 112 millió forintos nyereséggel párosult. Mérföldkő volt a 2008-2009-es gazdasági világválság, hiszen átmenetileg elveszítették a megrendeléseik 80 százalékát. Pár hónapnyi kijózanító gondolkodás után azonban az ügyvezető új alapokra helyezte a céget: a felszabadult kapacitásokat saját termékek fejlesztésére fordította, s mivel ezt fegyelmezett gazdálkodás mellett tette, onnantól éveken át duplázni tudták pénzügyi eredményeiket. Így a nehezebb időszakban sem bocsátott el senkit a ma már 67 főt foglalkoztató GIA Form. A vállalat 2013-ban korábbi három telephelyét hozta egy tető alá, a 3300 négyzetméteres csarnokban az összes tevékenységét egyesítve.
Az idén már az 1,8-2 milliárd forintos sávba léphet a forgalom, és mivel a korábbi nagyberuházások súlyos amortizációs költsége is kisebb teher, 10 százalék feletti árbevétel-arányos eredményre van kilátás – állapította meg Gaszt Attila. Óva int az autóipari függőségtől a cégvezető, ezért náluk a megrendelések legfeljebb negyedét adhatja ez a terület, ágazati bontásban ma már ugyanekkora súllyal bír az orvostechnikai eszközgyártás is. Továbbá 20-20 százalékos hányadot fed le az elektronika, illetve az energiaipar, a fennmaradó 10 százalék pedig az egyéb iparágaké.
Bár 2021-et írunk, Gaszt Attila szerint ma is irányadó a régi mondás, miszerint „addig nyújtózkodj ameddig a takaród ér”.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy lényegében hitelektől mentesen, önerőből fejlesztenek, növekednek. Nem lenne annak a vállalkozónak a helyében, aki hitelből épült telephelyen vagy eleve bérelt csarnokban egytől egyig lízingelt gépekkel termel, és a jövőbeli megrendelésektől függ, hogy tud-e törleszteni, és akkor jön a Covid, a csiphiány vagy az energiaválság. Éppen ezért aki nem elég elővigyázatos, azt könnyen elviheti egy csődhullám. A cégvezető szerint a 70 százaléknál nagyobb mértékben eladósodott kkv-k csak a szerencsében bízhatnak. A felelős gazdálkodás és üzletpolitika komoly elismerése az is, hogy a közelmúltban az Audi Hungaria Zrt. is a GIA Formhoz küldte képzésre a költségelemző csapatát.
A további növekedés kulcsa a hatékonyságnövelés, amihez elengedhetetlen az értékesítés és a marketing erősítése. Ami a termelést illeti, a meglévő kapacitások 100 százalékos kihasználásán túl erős alvállalkozói kör építésére szánta el magát az érdi vállalkozás. Ez egyrészt saját motiváció, másrészt a megrendelésdömping ki is kényszeríti. Gaszt Attila kiemelte: Németországban sok helyen a 100 ezer euró/fős éves árbevétel elérése az irányadó, náluk egyelőre 75-80 ezer euró körül mozog ez a mutató. Ebben ugyanúgy benne van a segédmunkás, a sofőr, a gépbeállító, a mérnök és az ügyvezető, középtávú céljuk, hogy náluk is meglegyen a 100 ezer eurós forgalom fejenként. Ez a mostani árfolyam mellett 2,5 milliárd forint feletti árbevételt jelentene a jelenlegi létszámmal számolva.
Bár Gaszt Attilát korai lenne nyugdíjazni, hiszen az 50-et is csak jövőre tölti be,
egy ekkora múltú családi vállalkozásnál izgalmas kérdés, lesz-e kinek továbbadni a stafétát.
A két gyermekének azt szokta mondani, hogy semmi sem kötelező, de a lehetőség adott. Első a család, ha viszont kell egy B terv, elképzelhető az is, hogy a háttérben tulajdonosként megmaradnak, de a menedzsment élére kívülről hoz egy „Gaszt Attila 2.0”-t, akit kinevel, felkészít az utódlásra. Ha azonban ez is akadályokba ütközne, marad az érzelmi kötődéseket levetkőzve a piaci értékesítés. Sok helyen azt látni, hogy a kiöregedő alapító-tulajdonos a nyereség kivételére koncentrálva hagyja elsorvadni a céget, hogy aztán jöjjön egy felszámoló, aki kiárusít mindent, a csarnokot pedig benövi a gaz. Gaszt Attila nem ilyen jövőt szán a GIA Formnak, de úgy véli, mások is elkerülhetik a csúfos bukást, ha időben tesznek ellene.
A teljes cikk a Figyelő november 11-től kapható számában olvasható.
(Borítókép: Gaszt Attila Fotó: Fürjes Viktória)