David Lidington, aki e tisztségében Theresa May miniszterelnök helyettesének számít, a BBC brit közszolgálati rádió skóciai csatornájának – BBC Scotland – nyilatkozva kijelentette: nincsenek arra utaló jelek, hogy a skót függetlenségről tartott előző referendum óta "megugrott volna" a Skócia elszakadását vagy az újabb népszavazás kiírását pártolók aránya.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
Lidington a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette azt is, hogy a 2014-es referendum egy nemzedéknyi időre rendezte a kérdést.
Arra a kérdésre, hogy a brit kormány mindezek alapján kizárja-e az újabb skóciai függetlenségi népszavazás törvényes lehetőségének megteremtését, a kabinetiroda vezetője határozott igennel válaszolt, hozzátéve: London nem lát indokot a referendum engedélyezésére.
David Lidington nyilatkozatának előzményeként Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerdán, az edinburghi parlament ülésén közölte, hogy még a következő skóciai parlamenti választások előtt, vagyis 2021-ig ismét népszavazást kell tartani a skót függetlenségről, ha Skóciát akarata ellenére kiléptetik az Európai Unióból.
A skót kormányfő ezzel arra utalt, hogy a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skót választók 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.
Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére "kirángassák" az Európai Unióból.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök (MTI/EPA/Robert Perry)
Szerdai felszólalásában a skót miniszterelnök kijelentette: reményei szerint az újabb függetlenségi népszavazás jogi kereteit megteremtő törvény az idei év vége előtt megszületik.
Egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy a referendum kiírásához a brit kormány hozzájárulására is szükség lesz.
A skóciai önkormányzatiság megteremtéséről intézkedő, 1998-ban kelt brit törvény meghatározza, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben az egyébként igen széleskörű autonómia-jogkörökkel felruházott skót parlament önállóan nem dönthet. Ezek közé tartozik Skócia és Anglia uniójának sorsa, vagyis az ezt érintő kérdésekben – például a függetlenségi népszavazás ügyében – a skót és a brit kormánynak konszenzusos döntésre kell jutnia.
A 2014-es skóciai függetlenségi népszavazás szabályait rögzítő Edinburghi Egyezményt – többhavi kormányközi tárgyalássorozat után – Alex Salmond akkori skót kormányfő és David Cameron akkori brit miniszterelnök e törvény jegyében írta alá 2012 októberében a skóciai fővárosban.
London már korábban is jelezte, hogy nem kívánja hozzájárulását adni az újabb skóciai függetlenségi népszavazáshoz ugyanolyan módon, ahogy azt a 2014-es referendum előtt tette.
Nicola Sturgeon azonban az edinburghi parlament képviselőinek tartott szerdai tájékoztatásában "tarthatatlannak" nevezte az újabb népszavazással szembeni elutasító londoni álláspontot.
Kijelentette: ha sikerül tovább erősíteni Skócia függetlenségének támogatottságát, akkor "nincs az a brit kormány, amely útját állhatná a nép akaratának vagy a népakarat kinyilvánításának".
Borítófotó: Zenés őrségváltással, skót dudások közreműködésével megkezdődik a Robert Burns skót nemzeti költő születésének 260. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat a Magyar-Skót Társaság és a Robert Burns Alapítvány szervezésében az Országház előtt 2019. január 25-én. Robert Burns 1759. január 25-én született. A megemlékezés védnöke Kövér László házelnök. (MTI/Balogh Zoltán)
