Az immár egy évtizede elérhető támogatott mezőgazdasági biztosításokat jelenleg négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító), illetve néhány további egyesület mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. Ezek a biztosítások három típusba sorolhatók: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve a csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak.
Az elmúlt években dinamikusan növekedett a támogatott agrárbiztosítások díjállománya: míg 2019-ben összesen 11,2 milliárd forint volt az éves biztosítási díjelőírás a három kockázati csoportban, 2021-re nagyságuk már meghaladta a 17,2 milliárd forintot. Csak az elmúlt évben 32 százalékos volt a növekedés. A támogatott agrárbiztosítások mindhárom típusában a biztosítási díj legfeljebb 70 százaléka igényelhető vissza. A rendelkezési keret kimerülése esetén a támogatási intenzitás arányosan csökken.
Az agrárkormányzat a 2019-es 5 milliárdról három lépcsőben mára 13 milliárd forintra emelte a díjtámogatás keretösszegét. Ennek köszönhetően a jelentősen bővülő díjállomány ellenére 2021-ben a feltételeknek megfelelő valamennyi igényt a maximális 70 százalékos arányban tudták kielégíteni
– mutatott rá Póczik András, a FBAMSZ szakértője.
A konstrukció vonzerejét a magas várható visszatérítési arány mellett több további tényező is növeli. Egyrészt az érintett biztosítások önrészét 2020-tól 30 százalékról 20 százalékra csökkentették, másrészt továbbra is érvényben van az a korlátozás, hogy az egységes kárenyhítő alapból megítélt juttatás teljes összegére csakis azok a termelők jogosultak, akik a megművelt területük referencia-hozamának legalább 50 százalékára kiterjedő biztosítással is rendelkeznek. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés feléhez juthatnak hozzá.
A támogatott agrárbiztosítások rendszerének továbbra is hiányossága ugyanakkor, hogy az állattenyésztésre egyáltalán nem terjed ki
– emelte ki a FBAMSZ szakértője. Egyes állatbiztosítási elemek (például egyes kiemelt kockázatú karanténbetegségek: a baromfi influenza, a sertéspestis, a száj- és körömfájás) beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére. Emellett a klímaváltozás miatt egyre inkább előtérbe kerülő erdősítési programok sikerének elősegítése érdekében célszerű volna a támogatott növénybiztosítást az erdőkre, azokon belül is legalább az új telepítésű erdőterületek befejezetlen erdősítéseire, azok állományára is kiterjeszteni.”
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint tavaly a növénybiztosítási ágazat adta az agrárbiztosítási díjbevétel 87,1 százalékát. miközben az állatbiztosítási ágazat részesedése összes díjbevételből 3 százalék volt. A vagyon- és felelősségbiztosítások részaránya szinten maradt (9,8 százalék), míg az erdőbiztosításoké minimálisra (0,04%) csökkent. 2021-ben a mezőgazdasági biztosítási díjbevételek összesen 22,0 milliárd forintra, míg a kárfizetések összege 10,9 milliárd forintra rúgott (ez 65 százalékkal több, mint az előző évi érték). A növénybiztosítások díjösszege 19 milliárd forint felett alakult, amiből 17,2 milliárd forint (vagyis a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be.
Borítókép: PuzzlePix / Shuttersotck
