Hét év fegyházbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t a Szegedi Törvényszék az ellene folyó megismételt elsőfokú eljárásban szerdán.
A szabadságvesztés mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről. A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz ember gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegette, próbálta kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket, akik közül többen megsérültek.
Kóbor Jenő bíró az ítélet kétórás szóbeli indoklásában kifejtette, a vádlott, a telefonjában talált hangfájlok alapján tudott arról, hogy a magyar határ le van zárva, a kerítés átlépése, megrongálása bűncselekmény. A helyszínen készült felvételek szerint a vádlott többször a határátkelőt lezáró kapuhoz ment, és látta, hogy a tömegből többen is ki akarják nyitni. Ezután kihangosítón át szólt az összegyűlt emberekhez, és beszélt a rendőrökkel is, de a hangfelvétel alapján konkrét fenyegetést vagy ultimátumot nem fogalmazott meg, hátrálásra szólította fel a tömeget. Ezt követően elhangzottak a rendőrségnek a határ megnyitására öt percet adó követelések, de nem bizonyítható, hogy a vádlott mondta ezt, viszont hallania kellett az ultimátumot. Tisztában kellett lennie azzal, hogy fennáll a kordon és a rendőrök megtámadásának lehetősége – mondta a bíró.
Egy rendőr közölte a vádlottal, hogy az átkelő le van zárva, a tranzitzónába kell menniük, a férfi mégis ott akarta átlépni a határt. Ahmed H. ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a tömeget. A felvételeken egyértelműen látszik, a vádlott követ tört, és hatszor megdobta a rendőröket. Később a vádlott a mások által megrongált kerítésen keresztül magyar területre lépett, de a rendőrök kiszorították a tömeget, így a vádlott is visszatért szerb oldalra. Csak három nappal később, Győrben vették őrizetbe.
A bíró kifejtette, a történtek jogi minősítése szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a vádlott konkrét határidőt szabott-e a határ megnyitására. A terrorcselekmény elkövetéséhez elegendő annak megállapítása, hogy a vádlott személy elleni bűncselekmény elkövetésével – a szolgálatukat ellátó rendőrök megdobálásával – akarta elérni, hogy megnyissák a lezárt határszakaszt. A férfi célja mindvégig a határ bármi áron való átlépése volt.
A Cipruson élő vádlott hiába léphetett volna jogszerűen Magyarországra, a lezárt átkelőnél ezt nem tehette meg.
A bíróság súlyosító körülményként értékelte a társtettességet, enyhítő körülményként a vádlott büntetlen előéletét, az elkövetéskor beszűkült tudatállapotát, az időmúlást és azt, hogy külföldiként hosszú ideje van előzetes letartóztatásban. A bíróság minden körülményt figyelembe véve a büntetési tétel alsó határát jelentő tízéves szabadságvesztést túl súlyosnak találta, ezért enyhítő szakaszt alkalmazott – mondta Kóbor Jenő.
Az ügyész súlyosítás, a vádlott és védője eltérő minősítés és enyhítés érdekében fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. A bíróság fenntartotta Ahmed H. előzetes letartóztatását.
Borítófotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
