A háború kezdetén az ukrán vállalkozások egyharmada leállította tevékenységét, mert egyes régiók teljes lepusztultak, a logisztikai és termelési láncok megszakadtak, tömeges volt az elvándorlás.
Emberek milliói vesztették el állásukat, otthonukat, lettek belső menekültek, vagy külföldre távoztak, országszerte emelkedtek az árak, csökkenek a bérek.
Igaz, áprilisban már valamelyest élénkült az üzleti élet és a lakosság lassan alkalmazkodni kezdett az új feltételekhez. A vállalkozók egy része kihasználta az áthelyezési programot, mintegy hétszáz cég, termelő egység települt át keletről az ország nyugati részébe.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megjegyzi, hogy a keleti és déli harcok, az infrastruktúra megsemmisítése, a tengeri kikötők blokádja és a legtöbb ágazatban tapasztalható alacsony kereslet visszahúzza a gazdaságot a következő hónapokban is. A GDP zsugorodását jelentős mértékben a mezőgazdasági tevékenység visszaszorulása, a földek elfoglalása, tönkretétele, a berendezések, gépek elvesztése okozza.
Az Uniannak nyilatkozó Olekszandr Hmelevszkij gazdasági szakértő szerint a Világbank 45 százalékos recessziót becslő prognózisa reálisabbnak tűnik az NBU vagy az EBRD előrejelzésénél, hiszen a visszaesés a gazdaság minden szektorára jellemző.
A szakértők arra számítanak, hogy az év végére az ipari termelés 52 százalékkal zsugorodik, ugyanis a legtöbb nagyvállalat Kelet-Ukrajnában található, ahol heves harcok dúlnak, és már olyan óriáscégek tűntek el, illetve kerültek a megszállt területekre, mint a mariupoli Azovstal, vagy a város másik kohászati kombinátja.
A mezőgazdaság helyzete valamivel jobb, bár az előrejelzések szerint e szektorban is 45 százalékos lesz a visszaesés. A hadműveletek miatt a szántó egyharmadát nem lehetett bevetni, ráadásul a termés egy része megsemmisült. Hiány volt műtrágyából és növényvédő szerből is, így mindent egybevetve az idén alig 50 millió tonna gabonát tudnak betakarítani, míg tavaly 86 millió tonna volt a termés. Persze a mennyiség bőven elég a lakosság élelmezésére, kérdés, hogy mennyit sikerül külföldön eladni, egyáltalán kijuttatni.
Hmelevszkij szerint az idén 48 százalékkal csökkenhetnek az exportbevételek.
Az előrejelzések szerint a gazdaság hanyatlása a munkanélküliség növekedéséhez vezet. Jelentősen emelkedtek az árak, miközben csökkent a lakosság reáljövedelme. Az ENSZ becslései szerint a háború miatt a munkahelyek egyharmada szűnt meg, de a hazai közvéleménykutató, a Rating szociológiai csoport júliusi felméréséből az derül ki, hogy a dolgozók 39 százaléka maradt munka nélkül.
Hatalmas deficit
A pénzügyminisztérium szerint a költségvetés havi hiánya ötmilliárd dollár, a bevételek jelentősen csökkentek, miközben az ország védelmére, valamint a szociális és humanitárius szükségletekre fordított kiadások növekednek.
Oleh Usztenko, az államfő gazdasági tanácsadója szerint az államháztartás hiánya az év végére eléri az 50 milliárd dollárt.
„Ez a nagyon nagy hiány, az ukrán GDP 30-35 százaléka lesz, ami csakis a háború következménye”- mondta Usztenko.
Működőképessége fenntartására Ukrajna makroszintű pénzügyi segítséget, különféle kedvezményes hiteleket és támogatásokat kap nemzetközi partnereitől. Az Európai Beruházási Bank csak a héten egy 1,6 milliárd eurós segélyt juttatott Kijevnek, ezt megelőzően pedig az állami költségvetés 1,7 milliárd dolláros vissza nem térítendő támogatást kapott a Világbanktól és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségétől (USAID).
Összességében július elejéig 10,8 milliárd dollár nemzetközi pénzügyi segélyben részesült, amiből a belső menekültek elhelyezését, támogatásokat, szociális juttatásokat, béreket, nyugdíjakat is fedeztek.
Az Ukrán Nemzeti Bank 2023-2024-ben is aktív nemzetközi együttműködésre, segítségre számít, beleértve egy új IMF-program elindítását a fizetési mérleg és a makrogazdasági stabilitás támogatására.
Ezen túlmenően a G7-országokból származó hitelezők egy csoportja és a Párizsi Klub tagjai bejelentették, hogy törlesztési moratóriumban részesítik Ukrajnát, 2023 végéig elhalasztják az adósság- és kamatfizetési kötelezettségét, ami szintén jókora támogatást jelent a hadiállapotban lévő államnak.
Nagyon nehéz lesz a tél
A háború hatásait megszenvedő ukránoknak a jövőben még jobban meg kell húzniuk a nadrágszíjat, figyelmeztetnek a hatóságok és az elemzők.
Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának az elnöke szerint a gazdasági helyzet tovább romlik: különösen az infláció, a munkanélküliség és a szegénység növekedésére számít.
Drágító hatása lesz annak is, hogy az NBU a dollárral szemben 29,25 hrivnyáról 36,57-re leértékelte az ukrán fizetőeszközt. A Gazdaságstratégiai Központ igazgatója, Hleb Vislinszkij szerint az év végére további 10-15 százalékkal emelkedhetnek az árak Ukrajnában.
Az első drágulás tavasszal következett be főként logisztikai és üzemanyag-problémák miatt. A második csapást az árakra a dollár 25 százalékos erősödése okozza
– mondta.
Olekszandr Hmelevszkij is úgy véli, hogy sajnos a következő hónapokban jelentősen romolhat az ország gazdasági helyzete. Télen az ukránok fűtési, gáz-, villany- és vízellátási problémákkal fognak szembesülni. Ezért akinek lehetősége van rá, máris szerezze be télire a fűtő- és üzemanyagtartalékot. A szakember még azt is tanácsolja az embereknek, hogy e nehéz időszakra költözzenek olyan régiókba, ahol kevésbé sérült az infrastruktúra, vagy külföldre.
Egy másik elemző azt nyilatkozta: fel kell készülni arra, hogy kevesebb áru kerül a boltokba, mivel a lakosság vásárlóerejének csökkenése esetén a vállalkozások kevesebb terméket fognak importálni.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
