Hantos Zoltán, az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere elmondta, hogy a kkv-besorolást jelenleg a 2003/361/EK bizottsági ajánlás alapján, a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. Ennek alapján kkv-nak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. E kategórián belül a törvény megkülönböztet mikro- kis- és középvállalkozási méretet is. Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozásnak pedig az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A fenti mutatók vizsgálatán kívül a besorolás megállapításához szükséges a vállalkozás tulajdonosi körének vizsgálata is, mivel egyrészt nem minősül kkv-nak az a cég, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. Másfelől pedig a vizsgált pénzügyi és létszámadatokhoz hozzá kell számítani a vizsgált cég esetlegesen meglévő partner- és a kapcsolt vállalkozásainak adatait is. Fontos meghatározó feltétel még, hogy a felsorolt adatokat két egymást követő üzleti év viszonyában kell vizsgálni, mivel amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban lépi túl az adott határértékeket vagy marad el azoktól.
De miért fontos ez? Az Európai Unió támogatási rendszerében, különös tekintettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira, a legtöbb támogatás kedvezményezetti köre a KKV szektor szereplőiből kerül ki. A nagyvállalatok a támogatások jelentős részéből ki vannak zárva, ezért a cégek számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik besorolásba kerülnek. E mellett pedig a hazai támogatások és adókedvezmények jelentős részének is e vállalkozások a címzettjei.
A hazai kkv-k a nemzetgazdaság meghatározó szereplői. A magyarországi cégstruktúra vizsgálata azt mutatja, hogy a működő cégek 99,32 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, arányuk az elmúlt négy évben enyhe csökkenést mutatott. Ha tovább bontjuk alkategóriára ezeket a vállalkozásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy az egyéni vállalkozásokat és az őstermelőket nem számítva, a hazai működő cégek 1,67 százaléka minősült közép-, 5,52 százaléka kis-, 92,13 százaléka pedig mikrovállalkozásnak a tavalyi évben. Különösen szembeötlő a mikrovállalkozások magas aránya.
A tervezett jogszabályváltozás arányaiban Nyugat-Európában több céget fog érinteni, mivel ott a kkv-k aránya kisebb a cégstruktúrában, mint hazánkban. Ezzel ellentétben Magyarországon, bár valószínűleg kevesebb cég fogja elveszíteni nagyvállalati státuszát, mivel ezek a cégek számítanak a gazdaság motorjának, nem mellékes, hogy milyen források és kedvezmények nyílnak meg számukra a kkv-besorolás megváltozásával.
