Hatalmas lépés Veszprémnek

Hírek Pindroch Tamás
A Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa projektnek köszönhetően a megyeszékhely és az egész régió megújul.

Az Európa kulturális fővárosa projekt megvalósításához az EU pénzügyi forrást nem biztosít. A finanszírozás alapvetően a részt vevő önkormányzatok feladata, ehhez a kormány által nyújtott anyagi támogatás komoly pénzügyi alapot ad – közölte lapunkkal a VEB2023 EKF sajtóosztálya. A kabinet az infrastrukturális fejlesztésre 28,350 milliárd forintot különített el, a programokra 21,150 milliárdot, az előkészületi munkákra pedig 500 milliót biztosít. Egy tavalyi kormányhatározat további 22,55 milliárddal toldotta meg a büdzsét – ebből az infrastruktúrára 13 és fél, programfejlesztésre pedig nyolc és fél milliárd forintot különítettek el.

Térségi projekt

A VEB2023 EKF egy térségi kulturális projekt, melynek kivitelezésében Veszprémhez 116 környező település csatlakozott. A megyeszékhely 2018 decemberében a régióval közösen nyerte el a 2023-as Európa kulturális fővárosa címet, ezért nem véletlen, hogy a program alapköve: Veszprém–Balaton–Bakony térsége közös erővel mutathassa meg a világnak értékeit, kulturális sokszínűségét. A régióban közel 350 ezren élnek. Várpalota, Ajka, Fonyód, Tapolca, Marcali, Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Balatonalmádi, Zirc, Sümeg, valamint civil szervezetek, szakmai partnerek is részt vesznek a programsorozatban.

A VEB2023 által nyújtott teljes támogatási összeg 71,5 milliárd forint, ebből a tervezett továbbadott dotáció 55,6 milliárdot tesz ki.

Közel 14 milliárdot program-, 41,8 milliárdot pedig infrastruktúra-fejlesztésre szánnak. Az eddigi adatok szerint 307 támogatási szerződést kötöttek. Ebből harmincnyolc infrastrukturális beruházásról szól, amelyre 23,5 milliárdot fordítottak eddig. A fennmaradó 269 kontraktus programokat jelent, amelyekre 3,6 milliárdos keret áll rendelkezésre. Jelenleg a Kulturális-művészeti projektek támogatása kiírás érhető el, de ez csupán az első a pályázati lehetőségek között. 2023-ig folyamatosan jelennek meg felhívások, többek között olyan témákban, mint a régiós értékek, sport és rekreáció, közösségi kezdeményezések, gasztronómia. Augusztus 31-ig lehet például pályázni Veszprém történelmi belvárosában a kulturális és turisztikai szolgáltatások bővítésére, olyan közösségi helyek és terek kialakítására, amelyek hosszú távra képesek megteremteni a közösségi élet, az elérhető kultúrafogyasztás és az élénk térhasználat alapjait.

A nagyobb veszprémi invesztíciók között szerepel az egykori Heim Pál Gyermekkórház romos épületének a felújítása. A beruházás a tervek szerint – egyes részleteiben határidők előtt – elkészült, és a tervezett 2023. tavaszi időpontra megnyílik. A hányatott sorsú, de országos védettségű műemlék Ruttner-ház – az egykor sikeres vas- és fűszerkereskedés – szintén megújul. A Jókai utcában található patinás épület rekonstrukciója csaknem 1,3 milliárd forintba kerül. A közvetlenül a vár és a volt börtön alatt álló U alakú házból hostel lesz, szálláshelyeket biztosít majd iskolai kirándulócsoportoknak. Ezt a beruházást a Börtönmúzeum átalakítása követi, továbbá az utca megújítása is.

A Figyelőnek korábban Navracsics Tibor (immár a tapolcai központú választókerület egyéni képviselője, területfejlesztési tárca nélküli miniszter) kifejtette: a cél az, hogy az EKF programot felhasználva fokozatosan kialakítsanak egy olyan regionális együttműködést, amely kibontja a térség kreatívipari potenciálját. A régióban főleg kis- és közepes vállalkozások vannak jelen, ezek közül nagyon sok a kreatíviparban érintett cég. Az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat kiváló alkalom arra, hogy egy erős térségi gazdasági övezetet hozzunk létre. Gazdaságilag önellátó területet szeretnének kiépíteni, az EKF keretében is ezért koncentrálnak inkább a régiós gazdasági együttműködésre, mint a gigaprojektekre. A távlati cél az, hogy a Balaton régió bővüljön ki Veszprémmel és a Bakonyaljával.

A parlament tavaly a Veszprém-törvényt is elfogadta. Ez nagymértékben hozzájárul a beruházások felgyorsításához, hiszen lerövidíti a különféle engedélyeztetési határidőket, valamint megteremti a jogi kereteket a kooperációhoz. A különféle állami szervezetekkel, különösképpen a megyei kormányhivatallal szoros az együttműködés.

Teljes várfelújítás

Navracsics Tibor korábban arról is beszélt lapunknak, hogy a vár teljes körű felújításának a programját – az EKF rendezvényeit segítve – Udvardy György veszprémi érsek-metropolita dolgozta ki. Arra is kitért, hogy a kormányzati, negyvenmilliárdos forrást a Veszprémi Főegyházmegye kapja erre a célra, tehát ez nem az Európa kulturális fővárosa projekt költségvetésének a része. A vár rekonstrukciója 2020 és 2022 között nagyrészt lezajlik, az EKF „fő évében”, 2023-ban felfüggesztik a kivitelezést – erről állapodott meg a kormánybiztos és a metropolita. A Veszprémi Érsekség sajtóosztálya azt közölte lapunkkal, hogy a fejlesztés most lép a leglátványosabb kivitelezési fázisába. Az első ütem jövő évre tervezett befejezése dinamikusan halad. A projekt központját egy háromhektáros területen a környezetéből 25-35 méterrel kiemelkedő várhegy jelenti. Itt a sűrű beépítés révén számos ingatlan helyezkedik el. Ezek közül az érsekség tulajdonában lévő 18 műemléki épület, az azokhoz tartozó kertek és udvarok, valamint a mindezeket körbevevő szabad terek alkotják a magot.

Az ingatlanok önállóan értelmezve is nagy értéket képviselnek, de egységbe foglalva megsokszorozott erejük van. Ezen a területen a liturgikus, pasztorális, egyházkormányzati, levéltári-könyvtári, gyűjteményi, kincstári, azaz múzeumi, kiállítási és rendezvényszervezési, zarándok- és vendégfogadási, valamint a szükséges működtetési, üzemeltetési és gondnoksági funkciók egyszerre lesznek jelen. „Bízunk benne, hogy az épületek többrétegű megnyitása, valamint a kertek és az udvarok összekapcsolása az új funkciókkal együtt a mindenkori közösség (az itt élők és az idelátogatók) életét gazdagítják majd” – közölték. A régészeti, festmény-stukkó-fa-fém-kő-szilikát restaurátori tevékenységben, a történeti kutatásban, a művészeti és kurátori munkában több százan vettek-vesznek részt.

További fejlesztések

A városban – kapcsolódva az EKF jövő évi programjaihoz – szintén több infrastrukturális beruházás zajlik. A települést elkerülő út építése – a litéri csomóponttól a fürediig, összesen 7,5 kilométer hosszúságban – még tavaly kezdődött meg. Ebből már fokozatosan több szakaszt is átadtak. Ez év végére a Modern városok program részeként hárommilliárdos állami forrásból elkészülhet Veszprém keleti határában a 8-as és a 82-es főút 1,1 kilométeres összekötő etapja. Ugyancsak e projekt kapcsán – ötmilliárd forintos keretből – 16 kilométernyi belterületi útszakaszt újítanak fel a városban. Ez a teljes veszprémi úthálózat 10 százalékát teszi ki, és a forgalmasabb vonalak mellett több kisebb etapot is érint, ahol az évek alatt jelentősen leromlott a burkolat minősége. 2025-ig megvalósulhat a település jelenlegi úthálózatát nagymértékben tehermentesítő új völgyhíd építése is.

Veszprém keleti határán, a sport-uszoda, valamint az aréna szomszédságában megkezdődtek az új labdarúgó-stadion munkálatai is. Az első ütem kezdeti szakasza 827 millió forintnyi tao-forrásból épül. 12 milliárdos beruházást jelentett a tavaly átadott, már említett uszoda. 1,2 milliárd forint értékben felépült az új tornacsarnok, 2,9 milliárdból bővítették az állatkertet, 1,6 milliárdból felújították a Csermák Antal Zeneiskola belső tereit. Közel 9 milliárdos fejlesztést jelent a szakképzésben tanuló fiatalok számára épülő Veszprémi Iparos Park kivitelezése, 9,3 milliárdos invesztícióból teljesen felújítják a Veszprémi Színházat is.

További híreink