Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felfelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott; az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben már csak hibahatáron belüli volt, a fogyasztói várakozások pedig kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak – közölte a gazdaságkutató.
A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke a 2019 végi, vagyis válságot megelőző szintnek felel meg, mínusz 0,5 pont lett az előző havi mínusz 0,6 pontot követően.
Az üzleti bizalmi index értéke 6,5 pontra javult az augusztusi 6,1 pontról, a fogyasztói bizalmi index mínusz 20,3 pontra romlott az előző havi mínusz 19,7 pontról.
Az üzleti szférán belül szeptemberben csak az ipari bizalmi index romlott kissé (féléves, szinte folyamatos javulás után), de így is ez volt a legoptimistább ágazat szeptemberben. A többi szektor az előző havinál bizakodóbb lett, különösen az építőipar. Mindegyik ágazatban több az összességében optimista, mint a pesszimista cég, kivéve a kereskedelmet, ahol lényegében azonos az arányuk.
Az iparban romlott az elmúlt és a következő időszak termelésének, valamint a rendelésállománynak a megítélése, jobb lett viszont a készletekről és az exportrendelésekről alkotott vélemény. Az építőipari bizalmi index szeptemberben elérte a járványt közvetlenül megelőző szintet. A magas- és a mélyépítő cégek kilátásai egyaránt javultak. Lényegesen kedvezőbb lett az előző háromhavi termelés és a rendelésállomány minősítése. Az építőipar számára a két legfontosabb növekedési korlát továbbra is a munkaerő-, illetve az anyag- és kapacitáshiány.
A kereskedelmi bizalmi index kéthavi csökkenést követően szeptemberben újra kissé emelkedett, és kedvezőbb, mint a járvány előtt volt.
Az eladási pozíció megítélése enyhén, a készleteké közepesen, a rendelések várható alakulásáé sokkal kedvezőbb lett. A szolgáltatói bizalmi index az augusztusi megtorpanás után szeptemberben tovább nőtt. Bár az előző időszaki forgalom és az általános üzletmenet megítélése rosszabb lett, a forgalmi várakozások sokat erősödtek.
A foglalkoztatási hajlandóság az ipar kivételével minden ágazatban erősödött, s minden ágazatban érezhetően több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég.
A lakosság munkanélküliségtől való félelme több hónapos erősödés után kissé enyhült. Az áremelési törekvés a szolgáltatások kivételével szeptemberben gyengült, különösen a kereskedelemben, de immár második hónapja az építőiparban is. A kereskedelmi cégek nagyobb, az építőipariak kisebb fele azonban így is áremelést tervez. Magas szintről, de hónapok óta csökken a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése szeptemberben, az augusztusi nagy zuhanás után, a válság utáni csúcsára emelkedett. A fogyasztók pesszimizmusa azonban e téren tovább erősödött.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke szeptemberben harmadik hónapja csökkent, s elég messze van a válság előtti értékétől. Ezúttal különösen sokat romlott a lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott, egyébként viszonylag jó véleménye. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése viszont már ötödik hónapja javult. Az emberek a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét javulónak érzékelték.
(Borítókép: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
