Tartotta a lépést a magyar minimálbér a létminimummal azóta, hogy 2018-ban, a rendszerváltás óta először, utolérte azt
– mondta a VG-nek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A szakszervezeti vezető hozzátette, 2010 óta reálértéken forintban számolva mintegy 36 százalékkal emelkedett a kötelező legkisebb munkabér. Ugyanakkor azt is jelezte, euróban mérve már igencsak más a helyzet: a forint gyengülése miatt ugyanis a legalacsonyabb volt a vásárlóértéken történő növekedés, emiatt nem sikerült csökkenteni a hátrányt a régiós országokkal szemben. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) újabb tárgyalási fordulója következik kedden, ahol a szociális partnerek várhatóan megismerhetik, hogy a kabinet milyen makroadatokkal tervez jövőre.
Palkovics Imre emlékeztetett, hogy a minimálbér-növekedés nagyon mélyről indult, 2011-ig még a bruttó értéke sem érte el a létminimum szintjét, nettóban is közel 20 ezer forint volt differencia. Csak a 2016-os bérmegállapodás után szűkült jelentősen az olló, és ugyan 2018-ra már nettóban megközelítette a létminimumot, de továbbra sem érte el azt. Mint rámutatott, a jövőre várható, közel 20 százalékos emelést az is indokolja, hogy mind az átlagkereset, mind a garantált bérminimum az elmúlt években nagyobb arányban emelkedett, mint a minimálbér.
A garantált bérminimum a 2017-es jelentős emelés hatására 2020-ra reálértéken közel 50 százalékkal ért többet, mint 2010-ben.
Amint arra a Munkástanácsok elnöke felhívta a figyelmet, a bérfelzárkózás idén egyértelműen elakadt. A februári megállapodás miatt idén csak 3,6 százalékos növekedés történt a legkisebb munkabérnél, ami azt is jelenti, hogy az 5 százalékos infláció miatt reálértéken mintegy 1,5 százalékot veszített értékéből. Ráadásul Palkovics Imre szerint már tavaly sem volt valami lendületes a dinamika, főleg régiós összevetésben, 2019-ről 2020-ra 5 százalékos volt euróra átszámítva a minimálbér-növekedési ráta, ami a visegrádi régióban messze a legalacsonyabb volt. Bár azt is hozzátette, hogy azzal, hogy a forint gyengült, a befektetőknek nem okozott terhet a megnövekedett bérköltségek kifizetése.
Fotó: VG-gyűjtés, VG-grafika
Ugyanakkor a minimálbér adómentessége kapcsán a szakszervezeti vezető jelezte, hogy
a bértorlódás veszélye állhat fenn.
Felmerül a kérdés, hol kellene meghúzni azt a határt, amely alatt nem kell már adót fizetni. Azoknak ugyanis, akik kicsit a minimálbér fölött keresnek, a személyi jövedelemadójuk továbbra is maradna 15 százalék, míg azok, akik a kötelező legkisebb munkabért keresik, összesen 35 százalékos emelést kapnának. Emiatt a teljes adórendszert át kellene alakítani, hogy továbbra is arányos maradjon, és ne előzzék le a közvetlenül fölöttük lévő kereseti sávokat – mutatott rá a Munkástanácsok elnöke, aki hozzátette azt is, hogy a társadalomban mindenkinek, aki nem szociális ellátásban részesül, hozzá kell járulnia a közteherviseléshez.
(Borítókép: Illusztráció. 2021.04.07. Székesfehérvár. Bér, bevétel, jövedelem, kereset, pénz (Pesti Tamás, Fejér Megyei Hírlap)
