Mindig is nyílt titok volt, hogy a többség ki nem állhatja, ha netezés közben előugrik egy hirdetési ablak. A marketing szakma azonban sokáig szentül hitte, hogy a hagyományos online reklámok olyanok, mint a sorban állás, az év eleji adóbevallás vagy a piros közlekedési lámpák: a szükséges rossz, amit az emberek elfogadtak. Körülbelül három éve azonban a felhasználóknál úgy tűnik elszakadt a cérna: tömegével kezdték el használni a reklámblokkoló (ad blocker) programokat, amik miatt dollármilliárdokat bukott a hirdetési piac. A számok rohamléptékben pörögnek: 2013 óta 54 millióról 236 millióra nőtt az ad blockert használó netezők száma.
A kutatások szerint a felhasználók 40 százaléka szerint a böngészőben az elfogadhatónál sokkal több reklám jelenik meg. Aminek persze az is lehet az oka, hogy tömegek kaptak rá az illegális filmletöltő oldalakra, amik rendszerint nemcsak dugig vannak villogó bannerekkel, de a felületeiken gyakran minden tetszőleges kattintásra újabb hirdetések jelennek meg.
Napjainkra jól láthatóan már egy tisztulási folyamat is beindult: a lapüzemeltetők a tolakodó és zavaró hirdetéseket elkezdték kiirtani az oldalaikról. Az utóbbi években emiatt megváltoztatta lapdesignját a Huffington Post és a Bloomberg is.
Ám vannak, akik ilyen puha eszközökkel nem értéke be: „Megpróbáltam elérni, hogy a 100 legnagyobb oldal egy azon napon tiltsa le az összes reklámblokkoló látogatót. Ezt sokan jó ötletnek tartották, de úgy vélték, hogy nem lehet megvalósítani” – fogalmazott korábban David Moore, az IAB (Interactive Advertising Bureau) nevű szakmai szervezet egyik vezetője.
Mindenestre mostanra már a Google is felhúzta a kesztyűt: Chrome böngészőjükbe 2018 elejétől egy sajátos reklámblokkolót fognak beépíteni, amely csak a zavaró hirdetéseket fogja kiszűrni (például azokat, amik automatikusan elindulnak bekapcsolt hanggal).
Borítókép: netimperative.com
