Öt évvel ezelőtt Magyarország volt az első EU-s tagállam, amely kezdeményezte, hogy Brüsszel hozzon határozott intézkedéseket a kettős minőség ellen. E jelenség abban nyilvánul meg, amikor legalább két tagországban forgalmaznak egy adott terméket, amelynek a márkaneve és a csomagolása mindenütt megegyezik, viszont az összetétele vagy a hatékonysága már nem ugyanolyan az egyes helyeken.
A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az alacsonyabb színvonalú portékákat jellemzően Közép- és Kelet-Európában hozzák forgalomba bizonyos nyugat-európai cégek
– mondta lapunknak Keszthelyi Nikoletta.
Nem véletlen tehát, hogy a magyar kormány és hozzá társulva a visegrádi országok döntöttek úgy néhány esztendővel ezelőtt: lépnek az ügyben. Közös fellépésük eredményeként megszületett az az uniós szintű normaszöveg, amely kimondja: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít a kettős minőség alkalmazása, s ezzel szemben hamarosan hatósági eljárásban lehet intézkedni. A magyar jogrendbe már átültetett új szabályozás május 28-tól lesz hatályos az egész Európai Unióban. A rendelkezések alapján a jogsértő gyártókra akár az árbevételük nettó öt százalékát elérő – maximum 500 millió forintos – bírság is kiróható lesz.
HATÓANYAG, CSOMAGOLÁS
„Bár a kettős minőség elleni küzdelem kezdetben csak az élelmiszerekre terjedt ki, az elfogadott jogszabály minden termékre vonatkozik. Magyarországon az élelmiszereknél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jár majd el, más árucikkek esetében a fogyasztóvédelmi hatóság. Az egész kérdést szakmai, stratégiai irányítóként az ITM fogja össze” – magyarázta a fogyasztóvédelmi helyettes államtitkár.
Azt is elmondta, hogy a szaktárca laboratóriuma tavaly százhúszfajta, összesen négyszázhúsz háztartásvegyipari, kozmetikai, tisztálkodási produktumot vizsgált be. Ez inkább egyfajta piackutatás jellegű szemle volt, az esetlegesen rossz eredmény hatósági eljárást nem vont maga után. Arra törekedtek, hogy a felügyelet, valamint az érintett – és erre nyitott – gyártók még az ez év májusában hatályba lépő szigorítások előtt kapcsolatba léphessenek egymással, és szükség esetén változtatásokban állapodjanak meg.
Az innovációs minisztérium munkatársai Magyarország mellett – a külképviseletek közreműködésével – Ausztriából, Németországból és Olaszországból szerezték be a fenti termékeket. Ezeket egyrészt hatóanyag-tartalom szerint ellen-őrizték, s találtak is huszonkilenc olyat, amelynél a külföldi áru jobb minőségű volt, mint a magyar. Sőt olyan esetekkel is találkoztak az ellenőrök, amikor a gyártó „nyíltan vállalta” az eltérő összetételt, hiszen a portékák hatóanyag-tartalmi táblázatát összehasonlítva azonnal szemet szúrt, hogy a magyarban kisebb mennyiségben van jelen az adott alkotóelem. Vizsgálták másrészt a csomagolásokat: ennek folyamán pedig az volt igazán feltűnő, hogy a Magyarországon forgalmazottakhoz képest az osztrák, a német és az olasz árukon sokkal gyakrabban tettek közzé részletes fenntarthatósági információkat például a mikroműanyag-mentességről vagy az újrafelhasználhatóságról. Ilyen szempontból a produktumok húsz százaléka volt megtévesztő – tudtuk meg Keszthelyi Nikolettától, aki jelezte: tizenkét cikknél mind az összetétellel, mind a csomagolással „gond volt”.
ÁRAK
Szintén május 28-án lép hatályba az a rendelkezés, melynek célja, hogy véget vessen egy megtévesztő kereskedői gyakorlatnak. Ez abban áll, hogy az árusok először feltornázzák az áraikat, néhány nap múlva pedig hetven-nyolcvan százalékos vagy még nagyobb arányú leértékelést hirdetnek meg. Az efféle trükközés különösen januárban, a karácsonyi dömping után, nyáron és a fekete péntek idején jellemző. „Azonban ennek hamarosan vége, az új szabály ugyanis úgy szól: amikor egy kereskedő akciózni kezd egy terméket, ki kell választania a leértékelést megelőző harminc nap legalacsonyabb árát, s ahhoz kell viszonyítania a meghirdetett kedvezményt” – közölte a helyettes államtitkár, hozzátéve: a romlandó portékákra mindez nem vonatkozik. További újdonságként említette ugyanakkor, hogy az akció idején jogszabályi kötelezettség lesz a korábbi ellenérték feltüntetése.
VILLAMOSSÁGI TERMÉKEK
Keszthelyi Nikoletta a különböző villamossági árucikkekre vonatkozó, a közelmúltban tartott nagyszabású ellenőrzésről is beszámolt. Rámutatott, hogy ezek kontrollja minden évben kiemelt feladatnak számít a nyilvánvaló biztonsági szempontok, az áramütés és az égési sérülések kockázata miatt. Tavaly 665-féle ilyen terméket vizsgált az ITM mechanikai laborja, és a felüknél, 328 produktum esetében kellett eljárnia a hatóságnak, mert azok az elemzés alapján veszélyesnek minősültek. Ezek többnyire fényfüzérek voltak, de megjelentek köztük az olyan új típusú készülékek is, mint például a robotporszívók, -fűnyírók, az elektromos rollerek, valamint az egyre népszerűbb hoverboardok.
A fogyasztóvédelem egyébként aktívan együttműködik a vámhatósággal annak érdekében, hogy már az országba történő behozatal előtt kiszűrhessék a nem biztonságos villamossági berendezéseket. Tavaly 48 ezer ilyen termék importját tudták megakadályozni.
ISKOLAI KAMPÁNY
A fentebbi számokból világosan látszik, hogy nemcsak hatósági oldalról van szükség kontrollra, hanem a fogyasztóknak is érdemes egyre tudatosabban vásárolniuk. Nem véletlenül oktatják mind több iskolában valamilyen formában a fogyasztóvédelmet és a termékbiztonságot. Ennek ösztönzése érdekében hirdeti meg immár hat éve az ITM is a Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola elnevezésű pályázatot. „A felhívással ismerjük el és bátorítjuk azoknak az intézményeknek a munkáját, amelyek belátták: kiemelten fontos diákjaikat ilyen ismeretekkel is felvértezni” – mondta a helyettes államtitkár. Az iskolák számtalan különféle kreatív megoldást mutattak már be – ezek jó gyakorlatként másokkal is megoszthatók. Tavaly a reklámelemzés volt a pályázat központi témája, az idén pedig a „zöldre festés”. A Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet a napokban adták át a századik kitüntetett intézménynek.
