Bár az alapanyag árak már tavalyelőtt elszabadultak, és ehhez magas energiaárak és növekvő bérköltségek is társultak, a kereskedelem ragaszkodott a korábban kialkudott alacsonyabb húsárakhoz, illetve a tőzsdei mozgások követéséhez. A magyar sertéságazat szereplői viszont, ahhoz ragaszkodtak, hogy a náluk felmerülő költségeket maradéktalanul érvényesítsék az áraikban, és mivel a termelést is visszafogták, az így kialakult keresleti piacon ezt el is tudták érni. A húsipar tehát, beszorult a termelők és a kereskedelem közé, és egyelőre esélye sincs arra, hogy a magas sertés alapanyag árból, energia-, és szállítási költségből adódó adódó többlet terheit át tudja hárítani a vevőire. Ez a veszteségbe hajló helyzet elsősorban a kkv szektorhoz tartozó cégeknél generál gondot: hátrányt szenved a technológiai fejlesztés és a digitalizáció, de a munkaerő megtartáshoz elengedhetetlen bérfejlesztésre sincsen fedezet foglalja össze az immár tartósan kedvezőtlen helyzet lényegi jellemzőit a HajdúHús Kft. két tulajdonos-ügyvezetője idősebb és ifjabb Papp István.
Az AKI adatai szerint márciusban nettó 860 forintnak megfelelő összeg volt a hasított félsertés tőzsdei ára, amihez 700 forintos centrum körül mozgó hazai előállítású élő állat árat jelent. Előbbi ár az év 21. hetére 841 forintra mérséklődött, ami az előrő év hasonló időszakához képest nyolc százalékos csökkentést jelentett. Az idei márciui ár viszont, a februári árat ugyancsak nyolc százalékkal felülmúlta, amihez minden bizonnyal hozzájárult, hogy az első negyedévben az élősertés kivitel 58/!/ százalékkal, a sertéshús kivitel pedig, 20,6 százalékkal nőtt, miközben a behozatal előbbi esetben 17,9 utóbbiban pedig, 9,2 százalékkal bővült. A behozott sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Ausztriából származott, az élőállat export fő célországai pedig, Románia, Ausztria és Albánia voltak. A behozott /39,2 ezer tonna/ és kivitt/39,8 ezer tonna/ sertéshús volumene nagyságrendben megegyezett, ami azt jelenti, hogy a magyar piacon fogyasztói oldalról nem keletkezett keresleti piac, vagyis, a kereskedelem nem kényszerült arra, hogy a húsipar áremelés iránti igényét figyelembe vegye.
A termelői árak mérséklődését igazolja vissza Szabó Viktor a több tízezer sertést tartó és értékesítő Bold- Agro Kft. tulajdonos ügyvezetője is. – Az árak csökkenése elindult, mi júniushoz képest mintegy tíz százalékos mérséklődést érzékeltünk. Mivel a nyári grill szezon és a sportesemények – úgy mint foci EB és Olimpia – nem generáltak olyan keresletnövekedést, mint amilyet a korábbi évek tapasztalatai alapján vártunk, tendencia időlegesen sem fordult meg, és mivel a sertéshús iránti kereslet csökkenés világtendencia, a termelői árak további csökkenését nem lehet kizárni.
Nem mindenkinek volt malaca
A sertéspiac elhúzódó egyensúlytalanságának a húsfogyasztás világszintű visszaesése mellett erőteljes Távol-keleti összefüggései is vannak. Ebből csak a kisebb hatású tény, hogy az olyan igen jól fizető országok, mint Japán vagy Dél-Korea az afrikai sertéspestis miatt időről időre becsukják az ajtót az európai sertéshús előtt. Hosszú távon és jelentősen befolyásolja viszont a piacot Kína kiesése. Az e piac kiszolgálására felfuttatott európai termelés ugyanis, csak nagyon nehezen tud egy ehhez képest sokkal alacsonyabb volumen mellett egyensúlyi pontot találni. Kína most tíz százalékát teszi ki az EU összsertéshús kivitelének, és a kínai elektromos autókra kivetett vám miatt további csökkenés várható. Termelői vélemények szerint ennek piac zsugorodása ma már nem gyakorol jelentős hatást a sertéspiaci történésekre. /E vélemények ellentmondani látszik, hogy az Európa keleti felébe – így Magyarországra – irányuló spanyol export folyamatosan nő, ami minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a jelenlegi legnagyobb európai beszállító is kiszorulni látszik a kínai piacról/
A külpiacok jelentős zsugorodása az európai lakosság sertéshús fogyasztásának csökkenése néhány éve már arra ösztönzi a termelőket, hogy csökkentsék a kibocsátást. Elsőként a kocatartók fogták vissza a termelésüket, aminek az lett a következménye, hogy irreális módon felszökött a malacár – tavaly egy harminc kilós állatért több mint száz eurót kértek. A keresleti piacon jelentkező magasabb válóágat ár természetesen azoknak a termelőknek jelentett magasabb profitot, akik saját szaporulatot hizlaltak. Akiknek meg kellett vásárolni a drága hízó alapanyagot, nem realizáltak ugyan extra profitot, de a magas vágóállat ár miatt ők is nyereségesek tudtak maradni.
Nem így a húsipar, ahol a magas alapanyag ár a magas energiaárral, magas szállítási költségekkel együtt azért eredményezett nehéz helyzetet a magyarországi húsipari szereplők számra, mert a megnövekedett költségeket nem tudták érvényesíteni a termékeik árában. A HajdúHús 2000 Kft.-nél hétszáz forintos felvásárlási ár mellett 1200-1300 forintért tudják a tőkehús kilóját értékesíteni a kereskedelmi szereplőknek, ám ahhoz, hogy fejleszteni is tudjanak, a teljes tevékenységet finanszírozni hivatott bevétel hányadnak több száz forinttal kellene magasabbnak lennie.
Versenyben az érlelt tarja és aszalt szilvás kolbász
Idősebb Papp István szerint a sertéshús fogyasztás visszaesésének okai között ott van az a minden alapot nélkülöző előítélet, ami szerint a sertéshús nem egészséges. Ez nem állja meg a helyét, hiszen magas tápértéke mellett olyan vitaminok, ásványi anyagok és esszenciális aminosavak is találhatóak benne, amikhez a szervezet más úton sokkal nehezebben jut hozzá. Ezen lehet segíteni jó marketinggel, a technológiai lemaradás megelőzéséhez viszont célirányos és elérhető pályázatokra lenne szükség, a versenyképes bérek kitermeléséhez pedig, növelni kellene az árrést. – Mi magyar sertésből dolgozunk, érdekünk hagy a termelő nyereséges legyen, mert ha nem az, akkor felhagy a termeléssel, az meg nekünk nem jó. A másik irány a húsár növelése, ebben viszont – miközben több száz forint kellene – legfeljebb csak néhány forintos elmozdulást tudunk elérni.
A magas költségek és az olcsóbb külföldi hús gerjesztette kényszerű árverseny mellett japán és dél-korai piacok kiesése a is nagyon rosszul érinti a HajdúHúst 2000 kft.-t, mert ezekbe az országokba igen jó fedezeti hányaddal tudtak mangalicát szállítani korábban. A cég ezt a kiesést növekvő hazai piaci jelenléttel igyekszik ellensúlyozni. Több michelin csillagos étteremnek is szállítanak, és jelen vannak olyan nívós gasztronómiai rendezvényeken is jelen vannak, mint például a SVÉT.
Ifjabb Papp István szerint cég a termékfejlesztésben mindenképpen igyekszik elmozdulni a prémium kategória felé. Mintaboltjukban árulnak saját készítésű hamburger pogácsát, őszi-téli különlegességük pedig, az aszalt szilvás kolbász és a száraz fűszer páccal készült érlelt tarja, amit két-három hónapig öt fokon tartanak, tavalyi szezonban pedig egy újabb kreatív termékkel, a mézeskalácsos csülök is piacra léptek.
