A sajtóhírek tanúsága szerint, csökken. Negyed év alatt öt fővel biztosan. Bizonnyal a törpepártok csoportját igyekeznek gazdagítani, ezzel is jól összezavarva riválisaik szavazóit, hisz a kormányt váltani akaró, többségnek hirdetett kisebbség, közülük, a törpék közül kényszerül szemezgetni.
Vagy meglehet, miként választási szövetségre sem óhajtanak lépni semelyik párttal, azok választóinak voksaira sem tartanak igényt.
Netán a fél százalék alatti sikerre hajtanak, hátha elfogadja a Parlament Gulyás Gergely törvényjavaslatát, amely szerint a kampánytámogatás összegét tartozik visszafizetni minden párt, amelyik 0,5 százalék alatt teljesít az országgyűlési választásokon. Így óhajtja a Momentum gazdagítani hazánk büdzséjét.
A befutó megfejtés mégis az lehet, hogy kiszállt a párt főszponzora, Bojár Gábor, Széchenyi- és Gábor Dénes-díjas fizikus-üzletember. Mint indokolta: „A Momentum nagy csalódást okozott azzal, hogy elzárkózik mindenféle együttműködéstől… és a párt vélt hosszú távú érdekeit fontosabbnak tartják, mint az ország történelmi érdekét."
Kemény szavak ezek, főleg attól, akinél ott a kasszakulcs.
De nincs mese, az alapszabály kötelez: „A Párt, amellett, hogy elismeri a rendszerváltást követő időszak során létrejött demokratikus intézményeket és vívmányokat, mélységesen elítéli a politikai elit önző tevékenységét… Ebből fakadóan a Párt céljait e politikai elit, illetve az azt kiszolgáló személyek és szervezetek részvétele nélkül kívánja elérni”. Kismiska ez a szabad demokratákhoz képest, akik a rendszerváltáskor, a Trianon utáni egész hetven esztendőhöz képest hirdettek nemzeti újrakezdést.
Szintén az alapszabály szerint a „Párt célja, hogy … megszervezze a Párt értékeivel azonosuló, a Párt céljainak megvalósítását vállaló egyének érdekközösségének alapjait.” Tehát pusztán az alapjait. Semmi tömegbázis. Helyette elitizmus. Emlékeznek, mint az SZDSZ-nél.
Rémlenek, ugye, a szadesz alapító Mécs Imre fia, Ironikus János, momentumos elnökségi tag gondolatai: „istenkém, hogy rühellem a vidékieket, pedig nem kellene szegényeket, mert liberális vagyok meg minden, szóval melegek, cigányok, hajléktalanok, meg egyébként mindenki okés, na de a vidékieket nem tudom megszokni”.
Milyen már, hogy éppen csak párttá alakultak, de a hierarchiát azonnal kiépítették? Legalábbis ez derül ki a lemondottak, kiléptek, kiváltak, visszaléptek sarzsiját szemlélve. Szauer Tamás, pénzügyi igazgató, Borbély Ede, kabinetfőnök, Pottyondy Edina, Kádár Barnabás, elnökségi tagok, s legutóbb Kovács András, párttitkár.
Fogy a konc. A Szabad Demokraták Szövetségének markából is kicsavarták a koncot. Maradt utánuk 1 milliárd 220 milliónyi adósság. És a pénzben kifejezhetetlen kár, amit a fejekben okoztak. Mi marad a Momentum után? Az eltorzított liberális eszme, amit egy újabb stafétafutónak kell továbbvinnie az ámokfutók versenyén.
