Európai versenyképességi fordulatra van szükség, a magyar modell sikeres, és jó választ adhat erre – mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Hungary Innovation Week nyitóeseményén hétfőn Budapesten.
Kiemelte: Magyarország megújította a felsőoktatási és szakképzési rendszerét, amelynek eredményeként stratégiai együttműködések születtek a szakképző centrumok, az egyetemek és az iparági szereplők között. Kitért arra: 1995-ben Európa termelékenysége az Egyesült Államok termelékenységének 95 százalékán állt, míg most csak 80 százalékon.
Az 50 legnagyobb technológiai cégből csak négy van az Európai Unióban.
Az Európai Unió tudományos teljesítménye az elmúlt évtizedekben 8 százalékponttal csökkent, a közösség ezen a területen is lemaradt Kínához és az Egyesült Államokhoz képest – mutatott rá a miniszter. Mindezek alapján óriási és sürgős szükség van az európai versenyképességi fordulatra. Erős és versenyképes Európára van szükség, és a mostani folyamatok nem ezt segítik – hangsúlyozta.
A miniszter kiemelte: nem segíti Európa versenyképességét, hogy bár a közép-európai országok adják az EU lakosságának 24 százalékát, mindössze a kutatási és innovációs források 8 százaléka érkezik ebbe a régióba. Szintén nem segíti az együttműködéseket és a versenyképességet, hogy Brüsszel igaztalan módon zárja ki az európai hálózatokból a magyar egyetemeket.
Hankó Balázs szerint a magyar modell eredményességét mutatja, hogy Magyarország a 21. helyen áll az innovációs teljesítmény alapján az EU-ban, míg az egy főre jutó Nobel-díjasok terén a 11., az egy főre jutó olimpiai aranyérmek terén a 13. a világban. Kiemelte: 2010 és 2022 között háromszorosára nőtt az állami kutatás-fejlesztési ráfordítások összege, közben a kutatók száma is kétszeresére nőtt az üzleti szektorban, és közel kétszer annyian tanulnak doktori képzésben, mint 5 évvel ezelőtt.
Ahhoz, hogy 2030-ra Magyarország az EU legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön, az egymillió főre jutó kutató-fejlesztők számának a jelenlegi 6500-ról 9 ezer fölé kell nőnie – ismertette. A magyar modell kulcselemei közé sorolta
- a kedvező adórendszert,
- az innovációs finanszírozás megerősítését,
- a tudatos befektetés-ösztönző politikát,
amely számos kutató-fejlesztő központot vonzott Magyarországra, az egyetemek és az ipar összekapcsolását, valamint a stratégiai fókuszpontok meghatározását a magyar innovációban.
Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója kiemelte: a NIÜ feladata, hogy célzott szolgáltatásokkal, tudással és kapcsolatteremtéssel segítse az ökoszisztéma szereplőket
- az egyetemeket,
- a kis- és középvállalkozásokat,
- a startup vállalkozásokat
abban, hogy minél több innovációt vigyenek sikerrel a külpiacokra. Kiemelt célként említette, hogy növelni szükséges az innovatív vállalkozók számát, az egyetemi tudásra építve több új innovatív vállalkozást kell létrehozni, valamint meg kell erősíteni a hazai kis- és középvállalkozások innovációs aktivitását is. Az innovatív vállalkozók utánpótlásában a NIÜ zászlóshajónak tekinti a Startup University Programot.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Polyak Attila
