Mivel a koronavírus örökítőanyagának koncentrációjában országosan stagnáló tendencia figyelhető meg, hamarosan elérjük a harmadik hullám tetejét – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Pándics Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közegészségügyi laboratóriumi főosztályának vezetője, aki arról is beszélt, hogy a tavaly májusban indult szennyvízvizsgálatokhoz saját innovációra is szükség volt.
Magyarországon a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben fellelhető mennyiségét négymillió embertől származó mintából mérjük, ami bőségesen elegendő ahhoz, hogy követni tudjuk a járványügyi folyamatokat
– mondta a szakértő, hozzátéve: ezeket az információkat az NNK honlapján rendszeresen közzéteszik. A mintavételi helyek kiválasztásánál az volt az elsődleges szempont, hogy
a magyarországi lakosság lehető legnagyobb hányadát és egyúttal az ország minden földrajzi területét reprezentálják.
Emiatt esett a választás a megyeszékhelyekre, a Budapest teljes területét és az agglomeráció egy részét ellátó három szennyvíztelepre, valamint öt további agglomerációs településre (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta), amelyek szennyvizét egyesített mintaként vizsgálják.
Pándics arra is kitért, hogy az NNK közegészségügyi laboratóriumában tavaly májusban indult vizsgálatok során nem magát a koronavírus kórokozót, hanem annak örökítőanyagát (RNS-ét) mutatják ki,
ehhez azonban saját fejlesztésre volt szükség, ugyanis a légúti vírusok örökítőanyagát szennyvízből korábban sem Magyarországon, sem máshol nem vizsgálták még.
Az innovációra azért volt szükség, mert a tömeges megbetegedések megjelenésekor a diagnosztikához nélkülözhetetlen egyes eszközök, alapanyagok világszerte hiánycikké váltak. Mint fogalmazott, a PCR-alapú tesztek és a szennyvízvizsgálat egymással karöltve működik.
Jelenleg öt-hat nappal előre tudjuk jelezni a járványhelyzetben várhatóan bekövetkező változásokat, ez az időtartam pedig lehetőséget ad mind a hatóságok, mind a lakosság felkészítésére, valamint az eredmények a döntéshozók támogatását is szolgálják
– mondta Pándics Tamás.
A szakember kihangsúlyozta, hogy a közel egy évvel ezelőtt kidolgozott módszert az igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztik, így vált lehetővé, hogy most már a különféle vírusvariánsokat is ki tudják mutatni a szennyvízből.
Az eredmények azt igazolják, hogy a korábban jellemző eredeti vírustörzs már csak nagyon kis mennyiségben van jelen, és jelenleg a brit mutáns dominál országszerte. Ez pedig jelentősen hozzájárult a mostani kedvezőtlen járványügyi statisztikákhoz – mondta Pándics.
A legújabb vizsgálatok eredményei szerint a koronavírus örökítőanyagának koncentrációjában országosan stagnáló, illetve enyhén mérséklődő tendencia figyelhető meg,
ami azt mutatja, hogy hamarosan elérjük a harmadik hullám tetejét.
Az NNK főosztályvezetője kiemelte, hogy bár világszerte számos helyen monitorozzák tudományos érdeklődésből a szennyvizet, hazánkon kívül azonban Európában mindössze néhány államban, például Németországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Finnországban történik ilyen szisztematikus, rendszeres és előrejelzésre használt mintavételezés.
A módszer működéséről és hatékonyságáról az Egészségügyi Világszervezet felkérésére nemzetközi szakmai fórumokon rendszeresen beszámolunk
– hangsúlyozta a tudós, aki a WHO európai környezet és egészség bizottságát is vezeti.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
