A leromlott állapotú, elhagyott és szennyezett ipari, úgynevezett rozsdaövezeti vagy barnamezős területek helyreállítását, kármentesítését és fejlesztését kiemelten fontos településfejlesztési célként határozta meg a kormány. Ám nem csak a kabinet támogatja az ilyen törekvéseket. Ezek ugyanis illeszkednek a 2021–27-es programozási időszak európai uniós szakpolitikai célkitűzéseihez is. Az ilyen jellegű körzetek általában zárványként jelennek meg egy-egy helység szerkezetében, azonban többnyire van már kiépített közlekedési és közmű-infrastruktúrájuk. Ez mindenképpen fontos, hiszen egy terület jövőbeli funkcionális szerepét jelentősen befolyásolja a tágabb környezetének az ellátottsága, az infrastrukturális és a közlekedési kapcsolatai. A kormány az újonnan tervezett lakófunkciót is csak az arra alkalmas helyeken vagy a szükséges feltételek megteremtése esetén támogatja.
A rozsdaövezetekre vonatkozó, tavaly bejelentett akciótervnek jelenleg már minden eleme elérhető:
az akcióterületek jogszabályi kijelölése és a lakásfejlesztésekre vonatkozó adó-visszatérítési kedvezmények közzététele egyaránt. Így már nincs akadálya annak, hogy megkezdődjön a konkrét helyszínek megnevezése. A Miniszterelnökség a Figyelőnek küldött tájékoztatásában emlékeztetett: a kormány határozata szerint egy környéknek a rozsdaövezeti akcióterületi kijelölése önálló kezdeményezésre indul, ami azt jelenti, hogy a terület tulajdonosaként vagy fejlesztőjeként bárki tehet javaslatot az ilyen minősítésre. A korszerűsítési terv előkészítése és a dokumentációk megalkotása ugyancsak a kezdeményező, a fejlesztő feladata. Az előterjesztések előzetes, majd indokolt esetben részletes vizsgálatát a témáért felelős miniszter – azaz a Miniszterelnökség vezetője, Gulyás Gergely – folytatja le és készíti elő a Füleky Zsolt építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár által vezetett rozsdaövezeti bizottságnak véleményezésre. A szakmai tartalomra vonatkozóan a kormány honlapján beható iránymutatást jelentettek meg, felsorolva, hogy pontosan milyen tényezőkre terjed ki az előzetes vizsgálat.
Ebből kiderül:
a Miniszterelnökségen azt veszik górcső alá, hogy megfelelnek-e a fejlesztési elképzelések az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt céloknak.
Ezek egyebek mellett a következők: az egészséges lakókörülmények megteremtése, a környezet- és a természetvédelem szempontjainak a figyelembevétele, az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználása, valamint az adott terület alkalmassá tétele a lakhatási feltételek biztosítására és integrálása a városszövetbe. Az is fontos szempont az elbíráláskor, hogy a koncepció kivitelezése magában foglalja-e egy legalább egymilliárd forint teljes költségigényű vagy egy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás megvalósítását.
A Magyar Közlönyben most megjelent és szeptember elsejétől hatályos kormányrendelet arról is rendelkezik, hogy a rozsdaövezeti akcióterületeken épített új lakások után a vevő a vásárlás ötszázalékos mértékű áfájának az összegét visszaigényelheti az államtól. A részletszabályok szerint százötven négyzetméternél kisebb összes hasznos alapterületű új lakások esetében lesz kérvényezhető az adókedvezmény. Fontos előírás, hogy az ingatlannak lakásként szükséges szerepelnie a nyilvántartásban, amelynek már a kérelmező tulajdonjogát is tartalmaznia kell. A támogatás az adásvételi szerződés megkötése és a teljes vételár kiegyenlítése után igényelhető, az elbíráló pedig a Magyar Államkincstár lesz – közölte a Miniszterelnökség.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában.
(Borítókép: 2020.04.22. Budapest. Rozsdaövezeti építkezés, Soroksári út, Vágóhíd (Teknős Miklós, Magyar Nemzet)
