A húsvét nem csak a keresztény vallás egyik legnagyobb és legfontosabb ünnepe, hanem a tavasz eljövetelének köszöntése és egyben egy olyan időszak is, amikor a kultúrák, a hagyományok és az évszázadokon átívelő népszokások találkoznak. A legtöbb népcsoportnál rengeteg hagyomány és szokás kötődik a húsvéthoz. Ezek nagy része nem épült be a vallási ünnep rítusaiba, hanem mellette, falusi néphagyományként maradtak fent. Egyes falvakban még tartják a népi hagyományokat, szokásokat, ám egyre jobban kopnak ki az ünnepi időszakból. Ezeket a néphagyományokat, szokásokat gyűjtöttük ezúttal egy csokorba, valamint összeszedtük azokat a helyszíneket, ahol élőben élhetjük át a régi hagyományokat.
Húsvéti népszokások, hagyományok
Jézus kereszthalálának a napja, ez a nap a legszigorúbb böjt és gyász ideje. Ezt a napot a nép babona szerencsétlennek tartotta, ilyenkor tilos volt baromfit vágni, mert az más háziállatok elhullását is eredményezhette, az asszonyoknak tilos volt mosni, nehogy a kimosott ruhát viselő emberbe villám csapjon, kenyeret sem süthettek, nehogy kővé váljanak, a férfiaknak pedig nagypénteken nem szabadott a földet művelniük.
Ezen a napon egyedül csak tojást szabadott festeni, ebből jósoltak is a jövő évi termésre vonatkozóan. A tojások héját a lányok a küszöbre tették, hogy kiderüljön, jövendőbeli férjük, mivel fog foglalkozni. Az első férfi, aki átlépett a küszöbön és rálép a tojáshéja, ami az ő foglalkozása, az lesz a jövendőbeli férj foglalkozása is. A legismertebb nagypénteki hagyomány a hajnali fürdőzés volt. A fiatalok csapatostul volnultak le a patakok és folyók partjához. A hideg vízből merítve mosakodtak meg. Úgy tartották, hogy aki részt vesz ezen a hajlanli fürdőzésen, egész évben egészséges lesz és fürgén tudja végezni a rá szabott munkákat.
Nagyszombat
Ez a nap húsvét ünnepének előnapja, a csend és a várakozás időszaka, valamint a negyvennapos böjt vége. Ezen a napon újra szólhatnak a harangok. Az első harangszóra szokás volt kiszaladni a kertbe, megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi, rossz termés lehulljon és az új ne legyen kukacos. Női munkákat tiltó nap volt a nagyszombati, nem volt szabad seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. Nagyszombat reggelén a reggeli mosdóvízbe piros tojást tettek, úgy tartották, hogy ennek egészségmegőrző szerepe volt.
A feltámadás napja. Ezen a napon a családok közösen költötték el reggelijüket, amikor kalácsot, sonkát, főtt tojást, bárányt és bort étkeztek. Ezen a napon tilos volt seperni, nehogy elseperjék a húsvét hétfői locsolókat.
Húsvétvasárnapra virradóra hagyomány volt a határjárás. A férfiak körüljárták a falu határát, hogy a közösség fiatalabb tagjait megismertessék azokkal. Egyes szokások szerint ezen a napon a legényeket félig földbe ásták vagy képletesen megvesszőzték, hogy halálukig emlékezzenek a határ nevezetes pontjáaira. E naphoz kapcsolódott a zöldág járás is, ami a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék volt. Elsősorban a lányok és a legények egymást kézen fogva alkottak sorokatúgy, hogy mindkét végén kaput tartottak zöld ággal a kezükben. A sor egyik vége átbújt a sor másik végén lévő kapu alatt, így járták végig a falut.
A húsvét hétfő, vagy ahogy nagyanyáink hívták, vízbevető hétfő, a locsolkodás napja. Ilyenkor a legények csinosan felöltöztek, pántlikás kalapot öltöttek és sorra járták azokat a házakat, ahol olyan hajadon leányok éltek, akik iránt érdeklődtek. A legények csapatostul jártak, dézsákkal, vödrökkel és versikék kíséretében alaposan nyakon öntötték a hajadon leányokat, akik a frissítőért cserébe festett tojásokat adtak a legényeknek. A lányok is a legszebb ruhájukat viselték ezen a napon, hajukat díszes szalagokkal fonták be.
Hagyományőrző húsvéti programok
2024. március 29-április 1. között húsvéti programok várják a látogatókat a Szennai Skanzenben. A Szennai Skanzenben a hagyományok és a természet találkoznak.
Ez a hely egy élő történelemkönyv, ahol a múlt szinte megelevenedik az oda látogatók előtt. Sétálhatunk a régi, hagyományos, magyar falvak utcáin, megnézhetjük, milyen volt az élet nagyszüleink idejében és részt is vehetünk a régi idők eseményeiben, tevékenységeiben. Lesz tojásfestés, húsvéti locsolkodás, kézműveskedés, húsvéti ételkóstoló, ahol minden hagyományos húsvéti étel terítéken lesz.
Program:
Március 29-31.: Tojásfestés hagyományos technikákkal
Április 1.:
11:00 Megelevenedik a hagyományos húsvéti locsolkodás a Zselic AMI közreműködésével
14:00 KisTuli Együttes műsora
pereckóstoló – beöltözés – nyuszisimogató – kézműves vásár
Kísérő programok valamennyi napon:
népi játszó – kézműves kuckó – motívumkereső játék – szagos víz készítés
Húsvéti néphagyomány – éltetés a csömöri Tót Hagyományaink Házában
2024. április 1-jén rendezik meg Csömörön a húsvéti néphagyomány-éltetés, melynek keretein belül kézműves programokkal, állatsimogatóval, népi játékokkal várják a látogatókat. Az érdeklődők részt vehetnek egy igazi, régi, hagyományos húsvéti locsolkodásban is, ahol a szemük előtt elevenednek fel a népi szokások.
Fotó: Hagyományõrzõk locsolkodnak a Hollókõi Húsvéti Fesztiválon Hollókõ ófalujában 2023. április 10-én. MTI/Komka Péter
Hagyományőrző húsvétolás a Csongrádi Kézművesházaknál
Idén is lesz hagyományőrző húsvéti forgatag Csongrádon. Hagyományőrző húsvéti vigadalom várja az érdeklődőket március 31-én, vasárnap. A húsvéti népszokásokat egy napba sűrítve, gazdag programmal készülnek a rendezvény szervezői Csongrádon. A családok apraját, és nagyját népzenével, táncházzal, kézműves bemutatókkal és termékekkel, finom falatokkal, kürtős- és fonott kalács-sütéssel, népi játszótérrel, Bábika játszóházzal, Kádár Ferkó Fotószínházával, és a gólyalábas Langaléta Garabonciások szórakoztató műsorával várják.
Népi, hagyományos locsolkodás várja az odalátogatókat, melynek keretein belül házról házra járnak majd a legények. Ezt követően pedig zenés táncmulatságon vehetnék részt a vállalkozó kedvű húsvétolók.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: Hagyományőrzők népviseletben a Hollókői Húsvéti Fesztiválon Hollókő ófalujában 2023. április 10-én. MTI/Komka Péter
