A hadiipari vállalatok részvényei csaknem tíz éve először túlteljesítik a szélesebb piaci középértéket. Az -MSCI-indexcsalád idevágó szektorindexe 17 százalékkal verte meg a globális részvények átlagos alakulását – január óta, dollárban számolva. Hasonlóra 1999-től mindössze két alkalommal volt példa. Oroszország Ukrajna ellen február 24-én indított inváziója nyomán világszerte érkeztek a bejelentések, a kormányzatok fegyverkezési programokat indítottak, ami nagyobb bevételt és több profitot jelent a hadiipari cégeknek.
Elemzői vélemények szerint pálfordulás következett be az „etikus”, ESG-s befektetők körében.
Egyre inkább uralkodó narratívává válik a hadiipari társaságok védelmi jellegének, a globális biztonságban játszott szerepüknek a hangsúlyozása.
Ezzel párhuzamosan megjelentek az óvatosságra intő hangok is.
Számomra úgy tűnik, hogy a védelmi szektorral kapcsolatban irreális várakozások alakultak ki
– mondta Bill Greenwalt, aki George W. Bush elnök alatt volt a védelmi iparért felelős államtitkár-helyettes. Az USA, valamint Nagy-Britannia és több más európai ország jelentős katonai segítséget nyújt Ukrajnának; több száz páncéltörő rakétát, drónt és hatalmas mennyiségű lőszert szállítanak a megtámadott államnak. Az Egyesült Államok eddig több mint 3 milliárd dollár értékű fegyver szállítására tett ígéretet, beleértve a múlt héten beígért 800 millió dolláros pakkot, amely nehéztüzérséget és hozzá való lőszert is tartalmaz.
Elemzők szerint a helyzet hasonló a korábbi regionális konfliktusoknál tapasztaltakhoz. A Bernstein értékelése alapján ezek kapcsán az állapítható meg, hogy a védelmi ipar szárnyalása nagyjából fél évig tartott, utána viszont a befektetők – no meg a kormányok – kénytelenek voltak elgondolkodni a katonai támogatás költségvetési vonzatain. Így nagy kérdés, hogy a büdzsékorlátok és az ágazat értékeltségének a figyelembevételével a védelmi ipar hosszú távon is jövedelmező befektetéssé válhat-e. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy ebben a szektorban a megrendelés és a szállítás között eltelt idő a szokásos ipari átlag többszöröse. Egy harci repülőgép, egy tank, egy hadihajó leszállítása akár hosszú évekig eltarthat. Így érthető az iparág menedzsereinek óvatos hangvétele. Jim Taiclet, az amerikai Lockheed Martin vezérigazgatója a múlt héten csak annyit mondott: „Az elrettentés jelenleg értékesebb termék, mint valaha. Azonban nagyon korai még arról nyilatkozni, hogy ez mikor nyilvánul meg tényleges megrendelésekben.” Ennek fényében nem is csoda, hogy a cég nem változtatott idei profitkilátásain. A Lockheed a Raytheonnal közösen gyártja a Javelin tankelhárító rakétákat, amelyekből nagy mennyiséget küldött az USA Ukrajnába.
A befektetők számára tehát a legnagyobb kérdés az, hogy a kormányzati nyilatkozatok a védelmi költségvetések növeléséről vajon tartós trendet tükröznek-e.
A múltbeli tapasztalatok alapján válságok esetén elsőként a hadikiadásokat vágják vissza. Jó példa volt erre a pandémia elmúlt időszaka, amikor minden lehetséges frontról az egészségügyre csoportosították át a költségvetési forrásokat.
Az idén azonban a védelmi kiadások újra az érdeklődés homlokterébe kerültek. Németország szinte történelmi fordulatot hajtott végre azzal, hogy bejelentett egy 100 milliárd eurós haderőreformot. Ez egyébként meg is látszik a német védelmi cégek, például a Rheinmetall és a Hensoldt árfolyamán. Előbbi, amely harckocsikat és más páncélozott járműveket gyárt – főleg NATO-tagállamoknak –, az idén megduplázta az árfolyamát. A helyzetre a nagy alapkezelők is kénytelenek voltak reagálni. A BlackRock januárban még shortolta a BAE Systems részvényeit, februárban viszont villámgyorsan visszakötötte ezeket. A Citadel Europe hasonlóan járt az olasz Leonardo papírjaival.
(Borítókép: Dimitar Dilkoff / AFP)
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
