Egy startupon nagyobb a nyomás, mint egy már bejáratott cégen, mert csak akkor él tovább, ha a termékével vagy a szolgáltatásával megtalálja a piacát – mondta el az alapvető különbséget a Figyelő powered by Világgazdaság Tőke. Versenyképesség. Egyensúly című konferencia Innovatív startupok nemzetközi piacra lépése című kerekasztal-beszélgetésén Balogh Petya, a STRT alapító tulajdonosa. A vesztenivalójuk viszont kevesebb – tette hozzá.
Egy startupnak a korai fázisában nincs brandje, szűkösek az erőforrásai, viszont előnye, hogy „kommandósan” tud kimenni a piacra, vagyis elég néhány vevőt találnia, akik validálják az adott terméket vagy szolgáltatást, ami után már mindenki számára világos lehet, hogy az értékes a piacnak – mondta Szántó Károly, az Óbudai Egyetem Venture Stúdió igazgatója.
Megfigyelhető, hogy a hazai környezetben magabiztosnak tűnő startupalapítók önbizalma külföldi befektetőkkel beszélve erodálódik – vetette fel Oláh István, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vállalati szolgáltatásokért felelős igazgatója. Fontos tehát, hogy minden innovatív startup tudatosan készüljön a külföldi piacra lépésre, és legyen tisztában azzal, hogy ott is ugyanazok a szabályok, bár némi kulturális különbség előfordulhat. A beszélgetésben elhangzott, hogy sokszor nem a finanszírozás hiánya vagy a méret a legfőbb viszatartó erő.
Sokakat az gátol, hogy nem hiszik el, hogy innen sikerülhet nekik is, mert kevés a sikersztori.
Ha startupot vezetsz: a siker előtt pofon jöhet
Szántó Károly felvetette azt is, hogy a korai fázisban, a fejlesztésben levő termékkel egy hagyományos cég ki sem megy a piacra, egy startupnál viszont jó módszer, hogy a fejlesztést mondjuk két hónapra parkolópályára teszik, és azalatt a termékötlet vizuális megjelenésével megkeresik a potenciális vevőket.
Ezalatt be is gyűjtenek vagy százötven pofont, amit nehéz elviselni, de utána felszabadító, hogy a potenciális vevő igazolja vissza, mit kell változtatni. Sok startupalapító ezt nem meri meglépni, mivel átverésnek érzi, hiszen még nincs is terméke. Ám ennek a módszernek nagy előnye, hogy ezután a termékfejlesztés nem ad hoc alapon megy, hanem konkrét elképzelésekkel.
Az elmúlt két év nem a fintech cégeké volt, de most már jönnek ki a gödörből – mondta a kerekasztal-beszélgetésen Ács Zoltán, az MBH Fintechlab ügyvezető igazgatója. Arról is beszélt, hogy Afrika felé egyelőre nem mozdultak a fintech cégek, de például Törökország vagy Dubaj már kedvelt célpont. Az előbbinél a nagy ügyfélszám miatt már az is komoly üzletet hozhat, ha létező rendszerekben tudnak fejleszteni egy-egy megoldást. Népszerű célpont Szingapúr is, ami belépőt jelent a térségbe.
Ha startup vezetője vagy, tanulj meg nem megsértődni!
A startupok vezetőinél fontos az „ütésálló attitűd” is, a piacról érkező reakciókon nem szabad megsértődni, hanem olyan visszajelzésként kell kezelni, amely a termék vagy a szolgáltatás tökéletesítéséhez fontos.
Ezt meg lehet tanulni idősebb korban is, de az a legjobb, ha már az egyetemen vagy még korábban belekóstolnak ebbe a világba, erre a Corvinus Egyetemen már létezik is kurzus, amit angol nyelven tartanak.
Végső tanácsként pedig mindegyik megszólaló arról beszélt, hogy a startupoknak bátornak kell lenniük, menniük kell előre, nem baj, ha lepattannak ötször, meg kell próbálniuk hatodszor is – természetesen figyelembe véve azt, hogy korábban mi volt az akadálya a sikernek. Az is fontos, hogy ne nemzetközi piacra lépésről beszéljenek, az ne legyen egy misztikus fogalom, mert csak piacra lépés van, és természetesnek kell lennie, hogy ez alatt nem csak a hazait értjük.
Borítókép: Vémi Zoltán/Világgazdaság
