Lassan, de biztosan kezd megdőlni az az apaellenes és kirekesztő narratíva, amelyik a férfiak egy részét szülővé válása esetén nagy valószínűséggel azonnal “lefokozza” szinte valamennyi élethelyzetben – legyen az szociális ellátó- vagy az egészségügyi rendszer – tudomást sem véve a nyomorultról.
Az apák családon belüli szerepeiről, jelenlétének fontosságáról vagy éppen hiányának súlyos családi és végül is társadalmi következményeiről egyre többször esik szó Magyarországon is. Másképpen: ma már nehezebb az apákat betenni egy sarokba, így ha tetszik hanem, a megrögzött férfigyűlölöknek bizonny szomorkás időszak következik.
Miközben az is egyre nyilvánvalóbb, hogy az apa szerepe – az ő érzelmi miliője, gondoskodása és férfi mintái meghatározóak a gyerek szocializciója és a későbbi életminősége kapcsán is.
Vége a városi legendáknak
Az Apa Akadémia néhány napja jutott el elődássorozata harmadik etapjához, amikor is a “Fiús apák, lányos apák” témakörét járták körül a szervezők és az előadás résztvevői. Léder László szervező, pszichológus szerint a résztvevők izgalmas s talán újszerű kutatási eredményekkel találkozhattak, amelyek sokszor megcáfolják az apai és anyai szerepekkel összefüggő közvélekedéseket vagy éppen városi legendákat.
Tudományos megfigyelések igazolják, ha egy férfi nehéz fizikai munkát végez, vegyi anyagokkal kerül kapcsolatba, vagy éppen élsportolóként él, akkor nagyobb valószínűséggel lánya születik – fogalmazott a figyelo.hu-nak Léder László azzal kapcsolatban, hogy az előadás egyik megállapítása az volt, hogy az apák életmódja befolyásolja a születendő gyermek nemét. De a szakember szerint a “késői” szülővé válás is inkább lányos apaságot hozhat magával. Szerinte a fiús fogantatáshoz rendezettebb körülmények – például alacsonyabb stresszszint – szükségesek, de a gyerek nemét akár a levegőszennyezettség is befolyásolhatja a fiúk kárára.
A fiúk és a lányok is tanulnak
Talán az sem újdonság ma már, hogy a gondoskodó apai nevelés, az családi életben való aktív részvétel növeli a gyerekek esélyét arra, hogy felnőtt korukban sikeres párkapcsolati és családi életet éljenek. Emögött valószínűeg az áll Léder szerint – ha eltekintünk az általános vett szocializációs folyamatoktól és mintaképzéstől -, hogy az apa mindkét nemű gyermeke számára a nemiség képviselője, ő ad segítséget a “férfiműködés” megértéséhez. Így pszichológiailag a fiú férfiként kompetensebben viselkedik és kommunikál, tisztában van a feladataival, a lányok pedig az aktív apai jelenléttel megtanulják a férfi és a női kommunikáció és gondolkodásmód különbözőségeit, illetve a kapcsolódások módját. Meghatározó az is Léder szerint, hogy az apai gondokodás és szeretet a lányok önbizalmát egyértelműen erősíti, amik később minden egészséges emberi kapcsolat alapját képezi. Mindez nem európai sajátosság; Léder idéz egy kutatást, ahol megvizsgálták az anya központú jemeni és néhány fekete-afrikai ország működését s azt találták, hogy ahol az anya neveli a lánygyereket – de az apák is aktívan részt vesznek a folyamatban – ott nagyobb eséllyel lesz szerencsésebb a lánygyerek későbbi házassága.
Összeköttetés a világgal
Napjainkban a lányok fokozatosan lépnek ki a hagyományos női foglalkozási modellből, s ahogy a férfiak terepére tévednek, fontossá válik az apa minta – többek között ezzel indokolta Léder László azt az előadáson tett megállapítást, hogy immár világtendencia, hogy egyre több lánygyermek választ hivatást az apja foglalkoztatási területének megfelelően. Fontos az apai minta; társadalmi szerepe, az ő sikeressége – vagy éppen ennek az ellenkezője – fokozottan hat a lánygyermekre is. Ahogyan az anya, úgy az apa is összeköttetést jelent a világgal – tette hozzá Léder.
A modern pszichológiai kutatások megkérdőjelezik, hogy a gyermek születése után elsősorban az édesanyához kötődik – ez az Apa Akadémia egyik megállapítása volt. Eszerint úgy tűnik, a csecsemők számára az apai kötődés ugyanolyan fontos, és az apa hiányára is megjelenik a csecsemőkori szeparációs félelem. A felmérések egyértelművé teszik azt is, hogy a gyermekek nemi és társadalmi identitásának kialakulásában az apáknak az anyákénál meghatározóbb szerepük van, a nemzetközi vizsgálatok szerint pedig a megvizsgált apák nevelési stílusát többnyire nem jellemzik a hagyományosan maszkulinnak nevezett elemek.
Az pedig tényleg nem lehet manapság vita tárgya, hogy válások magas száma – 2016-ban 19 600 válás történt, egy évizeddel korábban viszont még 25 160 -, az apák kihullása a nevelési rendszerekből jelentősen rontják a felnövő generációk életkilátásait.
De azért, hogy ne csak írjunk, az is igaz, hogy egyre jobban látszanak a pozitív tendenciák is, hiszen egyre több az aktív, résztvevő apai szerepet kereső fiatal, kisgyerekes apa is.
