Egyre reménytelenebb állapotba sodorja magát az ellenzék. Szél Bernadett múlt heti távozásával Gyurcsány Ferencen kívül az utolsó olyan ellenzéki vezető is lemondott, aki az országgyűlési választási kampányban szerepet vállalt – mondta lapunknak a múlt hét eseményeit értékelve Deák Dániel politológus. A Figyelő főmunkatársa szerint ezzel az LMP elvesztette az egyetlen országosan ismert és viszonylag népszerűnek számító politikusát, Schmuck Erzsébet és Demeter Márta pedig várhatóan nem fogja betölteni a távozó társelnök által hagyott űrt. Az LMP is vezetési válságba sodródott tehát, mely szinte minden ellenzéki pártra jellemző – vélekedett.
Deák Dániel úgy vélte, az elmúlt hetek közvélemény-kutatásai alapján ez a belső válság megmutatkozik az ellenzéki pártok támogatottságán, leginkább a Jobbik és az LMP veszített szavazókat. Nem véletlen, hogy éppen ez a két párt kezdett el a leghangosabban beszélni az együttműködésről, ezzel igyekeznek elfedni pártjuk belső problémáit. Hangsúlyozta: a 21. századi pártokból álló formációnak amúgy sincs komoly táptalaja a magyar társadalomban, ezek nem valós törésvonalak. Az emberek sokkal inkább a bevándorláspolitikai és gazdaságpolitikai álláspontok alapján választanak pártot.
A politológus kitért arra is, hogy Gyurcsány Ferenc látványosan háttérbe vonult, csupán közösségi oldalán osztja meg álláspontját közéleti kérdésekben. Ennek oka szerinte az, hogy a bukott miniszterelnök kivár, és csendben szemléli a többi ellenzéki pártban végbemenő folyamatokat. A Jobbik és az LMP gyakorlatilag összeomlott, az MSZP Tóth Bertalan irányításával színtelen-szagtalan párttá vált, miközben újabbnál újabb balliberális formációk tűnnek fel, többek között Márki-Zay Péter vezetésével. Gyurcsány mindeközben a háttérben tudja alakítani pártja belső ügyeit, felkészítheti a DK-t az EP-kampányra – tette hozzá.
Ebben az állapotban az ellenzék komoly versenyhátrányba kerül majd az EP-választási kampányban – mondta az elemző –, amelynek európai szinten legfontosabb témája a bevándorlás lesz. Korábban az osztrák, olasz, cseh és német választásokon is a bevándorlás kérdésköre határozta meg azt, hogy ki melyik pártra adta le a szavazatát – jegyezte meg Deák. Úgy fogalmazott, ezekben az országokban beigazolódott a magyar álláspont sikere, rendre meggyengültek a korábban hazánkat élesen kritizáló bevándorláspárti politikai formációk.
A politológus nem zárta ki, hogy a sorban most Svédország következhet, ahol hosszú idő után van remény arra, hogy vége legyen az esztelen bevándorlásbarát politikának. Ha az elkövetkezendő hetekben nem történik gyökeres változás a pártpreferenciákban, akkor a bevándorláspárti svéd szociáldemokraták az elmúlt száz év legrosszabb eredményét érhetik el a szeptember 9-i választáson – vélekedett. Közölte, a közvélemény-kutatások alapján a bevándorlásellenes Svéd Demokraták a legesélyesebbek arra, hogy megnyerjék a voksolást, mely párt körülbelül a szavazatok 25 százalékára számíthat. A kormányzó baloldal a bevándorlók szavazataiért kampányol, még a támogatásáról is biztosították korábban az Európai Bizottságot a Stop Soros törvénycsomag kapcsán. Kiemelte, ha a mostani politikai hangulat fennmarad Svédországban, akkor az egyik utolsó bevándorláspárti bástya is leomolhat Európában.
