Két hét múlva kerülhet sor Dobrev Klára ügyészi kihallgatására Czeglédy Csaba ügyében. A vádhatóság azután indítványozta Gyurcsány Ferenc feleségének kihallgatását, miután cége, az Altus Zrt. több kölcsönt is nyújtott az előzetesben ülő baloldali politikusnak. Az Origo információ szerint Gyurcsány feleségének a cége nem baráti kölcsönt adott Czeglédy Csabának, így az üzletszerű tiltott pénzintézeti tevékenység gyanúja is felmerülhet az Altus Zrt.-vel szemben.
Gyurcsány Ferenc korábban úgy nyilatkozott, idén kereste meg őt Czeglédy, hogy pénzügyi gondjain segítsen, azonban az is kiderült, hogy a volt miniszterelnök ismét nem mondott igazat, mert Czeglédy és az Altus között tavaly jött létre egy kölcsönszerződés 78 millió forint értékben, ráadásul Gyurcsány arról is beszélt, hogy ők is vesztettek pénzt, miközben Czeglédyék azt kamatostul visszafizették.
A kölcsönügylettel kapcsolatban azonban újabb kérdések is felmerültek. A DK-elnöke többször arról beszélt, hogy azért adott pénzt Czeglédynek, mert a barátja. Az Origo birtokába került kölcsönszerződés azonban egy ötoldalas, profi munka, ilyet bankok kötnek az ügyfeleikkel – a baráti kölcsönszerződések egyoldalasak szoktak lenni, és nem tartalmaznak dologi biztosítékot (bank által befogadott azonnali inkasszó) és személyi biztosítékot (Czeglédy teljes vagyonával készfizető kezesként felel a kölcsön visszafizetéséért), valamint késedelmi kamatot (10 százalék euróban) és kamatfelárat.
Érdekes viszony a DK-s Gyurcsány és a szocialista Czeglédy között
A Pesti Srácok korábban arról írt, hogy Gyurcsány családi pénzügyi vállalkozása, az Európai Bizottság által is finanszírozott Altus folyamatosan pénzelte a szocialisták ügyvédjének humánerőforrás-vállalkozását. Az iratok szerint 2016. augusztus 15-én 90 millió forintot utalt át az Altus Portfólió Kft. "A. Portfólió szerződés szerinti kölcsön" címén. A dokumentumokból az is kiolvasható, hogy a zrt. aznapi nyitóegyenlege, tehát a likvid pénze több mint 234 millió forint volt, amelynek terhére a cég tisztségviselőinek és alvállalkozóinak csaknem 65 milliót fizetett ki. Az egyetlen bevétele aznap Gyurcsányék 90 milliója volt.
Az üggyel kapcsolatban az Európai Unió csalás elleni hivatalához, az OLAF-hoz fordul Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő. Deutsch elmondta: az Európai Bizottság mintegy 1,5 milliárd forintos összegben adott megbízást az Altus vezette konzorciumnak, Gyurcsány Ferenc cége pedig az ebből származó bevételéből 80 millió forintot juttatott Czeglédynek.
Lázár János pedig az Európai Bizottsághoz fordult, mert Czeglédy Csaba folyamatosan élvezte Gyurcsány Ferenc politikai és anyagi támogatását, márpedig a volt miniszterelnök cégéhez uniós pénz is került. Lázár szeretné, ha az Európai Bizottság tisztázná, minek minősül, ha ugyanabba a tulajdonosi körbe kerül a testület támogatása, ahonnan egy bűncselekménnyel gyanúsított személy is pénzt kap.
Az MNB is beszállhat
A fideszes Budai Gyula a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyeletétől azt kérte, vizsgálja meg, hogy a Gyurcsány-érdekeltség Altus Portfólió Kft. folytatott-e tiltott hitelezési tevékenységet. Vagyis az Altus Portfólió Kft. rendelkezett-e kölcsönnyújtáshoz szükséges jogszabályi engedéllyel, hiszen – ahogy írtuk – ez a kölcsön nem minősülhet baráti kölcsönnek. Ha nem volt a cégnek ilyen engedélye, akkor felmerül a jogosulatlan pénzügyi tevékenység, amely büntető törvénykönyvi tényállás – jelezte a Fidesz parlamenti képviselője.
Ezért nyomoz az ügyészség
Czeglédy és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló, a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével elkerüljék a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését. Így csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – zárul az Origo cikke.
Borítókép: MTI/Bugány János
