Az év közepétől magasabb fokozatba kapcsolhat a hazai és globális gazdasági kilábalás, ám a tartósan lazának ígérkező monetáris kondíciók nyomán az inflációs kockázatokkal változatlanul számolni kell a CIB Bank elemzői szerint.
A 2021-es év első negyedévét még mindig a koronavírus-járvány és az újra bevezetett korlátozó intézkedések határozták meg a világ legtöbb országában. A harmadik hullám lecsengésének, illetve a lakosság immunizációjának köszönhetően a második negyedévben a fejlett világban megindulhat a korlátozó intézkedések fokozatos feloldása, és ezzel párhuzamosan a gazdasági kilábalás, amely a CIB Bank várakozása szerint az év közepétől kapcsolhat magasabb fokozatba.
A CIB Bank elemzői szerint a nagy, fejlett gazdaságok közül a kilábalást az immunizációban elöljáró Egyesült Államok vezetheti, ahol a növekedést az extrém laza monetáris politika és a robusztus költségvetési élénkítés is támogatja.
Az euróövezetben időben késve indulhat, és gyengébb lehet a gazdasági helyreállítás. A gazdaságok újranyitása, a kínálat oldali sokkok és az alacsony bázis a tengerentúlon és Európában is megemeli az első félévben az inflációt, a középtávú inflációs kockázatok azonban az euróövezetben jóval enyhébbek, mint az idén jó eséllyel túlfűtötté váló Egyesült Államokban. Mind a FederalReserve, mind az Európai Központi Bank elkötelezett a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása mellett, a Fednél azonban az év vége felé már napirendre kerülhet a normalizálási menetrend meghatározása.
„A növekedési kilátásokat továbbra is jelentős kockázatok övezik, amelyek közül még mindig kiemelkedik a koronavírus-járvány és annak esetleges újabb hullámai”
– mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
Az első negyedév hazai gazdasági teljesítményére is rányomta bélyegét a pandémia, a második félévtől azonban elindulhat a fokozatos kilábalás, amely az év közepétől válthat magasabb tempóra. Európai összehasonlításban az ország kifejezetten jól áll az oltások terén, így a fokozatos gazdasági nyitás valamivel korábban elindulhatott, mint a legtöbb EU-s országban. „Természetesen a kilátásokat továbbra is a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi, de ha a következő hónapokban nem érkezik újabb járványhullám, az év egészében 4-5 százalék közötti növekedési ütemet várunk. 2022-ben pedig – elsősorban a rendelkezésre álló európai uniós források intenzív felhasználásának köszönhetően – tovább gyorsulhat a gazdaság” – tette hozzá Trippon Mariann.
A gazdasági kilábalás előrehaladtával párhuzamosan a munkaerőpiacon is megindulhat a helyreállítás, aminek első jeleit már a márciusi KSH adatok is mutatták. Ezek a számok megerősítik, hogy a járvány harmadik hulláma sokkal kevésbé ütötte meg a munkaerőpiacot, mint az első hullám: ennek a CIB Bank elemzői szerint elsősorban az az oka, hogy a gazdaság egyrészt részben alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, másrészt a második és harmadik hullám alatt a korlátozó intézkedések is kevésbé voltak szigorúak. Ugyanakkor a hivatalos statisztikák számbavételi problémák és módszertani okok miatt még mindig a valóságosnál jobb képet festenek a munkaerőpiaci helyzetről, az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában szereplő álláskeresőkkel kalkulálva a KSH 4 százalékos értékével szemben még mindig 6 százalék feletti, „számított” munkanélküliségi ráta adódik.
A gazdaság újranyitása és szezonális okok miatt a következő hónapokban tovább javulhat a munkaerőpiaci helyzet: az EU-s országok nyitásával párhuzamosan a külföldön dolgozók egy része is visszatérhet külföldi munkahelyére, de az elsődleges munkaerőpiacon is nőhet a foglalkoztatottak száma.
Sőt, a korlátozások által legdrasztikusabban sújtott és most újranyitó ágazatokban – szállodaipar, vendéglátás – akár már rövid távon is munkaerőhiány alakulhat ki. „Ha a korlátozások feloldása tartósnak bizonyul, a munkanélküliségi ráta a tavaszi hónapokban tetőzhet, és az év további részében fokozatosan tovább javulhat.Ebben az esetben az éves átlagos munkanélküliségi ráta alacsonyabb lehet, mint a jelenlegi 4,5 százalékos prognózisunk” – emelte ki a vezető elemző.
Az év első három hónapjában a vártnak megfelelően gyorsult az infláció hazánkban is, ami mögött elsősorban az alacsony bázis, az üzemanyagok drágulása és a dohánytermékek jövedéki adó emelése állt. A CIB Bank elemzői szerint a második negyedévben tovább emelkedik az éves pénzromlási ütem, és várakozásaik szerint 5 százalék közelében tetőzik. „Alapforgatókönyvünk a tavasz végi csúcsokról fokozatos lassulással számol, az év második felének kilátásait azonban jelentős bizonytalanságok övezik, és nem elhanyagolhatók a felfelé mutató kockázatok.
„A gazdaság újranyitásával párhuzamosan a piacra ömlő elhalasztott kereslet mellett kínálat oldali tényezők is az irányba mutatnak, hogy az infláció látványos lassulása a második félévben elmarad”
– emelte ki a vezető elemző. Éves átlagban a CIB Bank szakértői 3,8-3,9 százalék közötti inflációt várnak, de az év végére is csak picivel lehet az átlagos alatt az év/év index. Az előttünk álló időszak legnagyobb monetáris politikai kihívása a gazdasági helyreállítás támogatása mellett a másodkörös inflációs hatások elkerülése, az inflációs várakozások horgonyzottan tartása, vagyis annak megakadályozása, hogy az átmenetileg megemelkedő infláció beépülve a várakozásokba egy vártnál hosszabb ideig tartó magasabb inflációs pályát eredményezzen.
A CIB Bank elemzőinek várakozásai szerint az euró/forint keresztárfolyam az év hátralévő részében is jellemzően a 355-365 közötti csatornában ingadozhat, ha ebből a sávból bármelyik irányba és nagymértékben kimozdulna az árfolyam, az MNB az egyhetes betéti kamat alakításával simíthatja a mozgásokat.
(Borítókép: CIB Bank, lakáshitel. Budapest 2020.02.25. (Kallus György/Világgazdaság)
