Majdnem pontosan egytizedével – 9,8 százalékkal – emelkedett a márciusig számolt egy év alatt a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, meghaladva így a 77 400 milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A csaknem tíz százalékos emelkedés, és az új állományi rekord értékét viszont jelentősen rontja az elmúlt hónapokban trendszerűen emelkedő infláció.
Az igazán nagy gondot viszont az jelenti, hogy a magyar háztartások megtakarításainak szerkezete még mindig messze áll az ideálistól, hiszen még mindig magas a „pihenő” – tehát be nem fektetett – eszközök aránya. Az MNB statisztikái szerint a lakosságnál lévő készpénz állománya az első negyedévben már meghaladta a 6900 milliárd forintot, amely erőteljes, 12,6 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyítva. Ennek alapján a készpénz súlya már közelíti a 9 százalékot a háztartások portfóliójában, miközben egy évvel korábban még 8,7, 2018 elején pedig 8,3 százalékot ért el.
A folyószámlákon lekötés nélkül tarott betéteknél hasonló a trend: az első negyedévi, 10 469,8 milliárd forintos állomány 14,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Ezzel a folyószámlabetétek a pénzügyi eszközöknek már 18,6 százalékát adták márciusban, szemben az egy évvel korábbi 17,9-del. (Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a háztartások pénzügyi eszközeinek idei első negyedévi alakulását nagyban befolyásolták az év eleji extra juttatások is, miközben ezek jelentős részét még a számláin pihentette a lakosság.)
Mindezek alapján a be nem fektetett pénzek (a készpénz és a folyószámlabetétek) aránya az első negyedévben közelítette a 22,5 százalékot a teljes pénzügyi portfólión belül, miközben a múlt év azonos időszakában még 21,7 százaléknál járt ez az arány, 2018. elején pedig bőven 20 százalék alatt maradt. A be nem fektetett pénzeket pedig különösen érzékenyen érinti az erősödő infláció, hiszen a nélkülözhető, de készpénzben vagy lekötetlenül a folyószámlákon tartott megtakarítások értéke az idő előrehaladtával egyre nagyobb mértékben csökken.
Az infláció pihenő pénzekre gyakorolt, különösen kedvezőtlen hatásaira hívta fel a figyelmet a Blochamps Capital napokban megjelent elemzése is.
A 420 forint közeli euróárfolyam, az elszálló infláció és a folyamatosan emelkedő kamatok miatt minden eddiginél fontosabb diverzifikálni, azaz többféle pénzügyi termékben tartani pénzünket, devizanemek, befektetési eszközök szerinti vagy akár földrajzi diverzifikálást alkalmazva
– mondta Karagich István, a pénzügyi tanácsadó és business intelligence cég vezetője.
Karagich István szerint még az inflációkövető állampapírok sem tűnnek késői befektetésnek, hiszen a másodpiaci hozamemelkedés után az 5-6 év hátralévő futamidővel bíró papírok jelenleg például 8 százalék feletti éves kamattal érhetőek el. „A pénzügyi tudatosság és a megalapozott szakmai információk beszerzése kulcsfontosságú a következő időszakban. Minden eddiginél nagyobb jelentősége lesz, hogy ki milyen tanácsadókra hallgat. Nem csak a privátbanki szolgáltatók ügyfeleinek kell energiát fektetniük a pénzügyi tervezésbe, a bankok már a 10-30 milliós megtakarítási sávban is örömmel partnerek a prémium banki ügyfeleknek, hogy kellően szofisztikált ajánlatokat tegyenek. Most nem csak az lesz bajban, aki nem ismeri ügyfelei igényeit mélységeiben, hanem azok az ügyfelek is, akik nem keresik a szakértő segítséget” – vélekedett.
Nőtt a megtakarítók arányaA magyarok 78 százaléka tudott valamekkora összeget megtakarítani 2021-ben, szemben a megelőző évi 67 százalékkal. Nőtt azok aránya is (10-ről 17 százalékra), akik számottevő, vagy kifejezetten jelentős összeget tudtak megspórolni – derül ki a Kantar piackutató cég összesen kilenc országot érintő felméréséből, amely a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készült. Ugyanakkor jelentős generációs eltérések figyelhetők meg a megtakarítási képességeket illetően. Jellemző, hogy az 55 év feletti magyar megkérdezettek körében a legalacsonyabb (7 százalékos) azok aránya, akik számottevő vagy jelentős összeget tudtak félretenni, miközben minden negyedik 18-34 év közötti fiatal képes volt erre. Az 55 év feletti válaszadók 30 százaléka állította, hogy egyetlen fillért sem tud hó végén félretenni. Eltérés mutatkozik a megtakarítások gyakorisága és mikéntje között is. Egyértelműen pozitív fejlemény, hogy 2020-as 10 százalékhoz képest tavaly 15 százalékra nőtt azon magyarok aránya, akik állításuk szerint fix összeget tesznek félre minden hó végén. Ez a fajta tudatosság főként a 35-44 éves korosztályra jellemző. Huszonegy százalék havi gyakorisággal, de változó összeget takarított meg, és nagyjából minden harmadik válaszadó tudott valamekkora összeget, de nem rendszeresen megspórolni az elmúlt tizenkét hónapban. |
