A társaság egy harminc éve alakul családi vállalkozás zászlóhajójaként gluténmentes olajat és tésztát állít elő kukoricából, majd ezt a portfóliót bővítették egy környezetbarát termékcsaláddal, az ehető tányérral, illetve pohárral. A gyártás hatékonyságát két új automatizált gépsor is segíti, ezeket egymilliárd forintos támogatás mellett hárommilliárd forintért szereztek be, illetve állítottak a termelésbe idén tavasszal.
A cég 11 országban van jelen, árbevételük döntő többsége export, és a növekedési potenciált is a külföldi vevőkben látják első körben, bár bíznak benne, hogy viszonylag rövid időn belül a magyar piaci jelenlétüket is jelentősen tudják majd növelni.
A növekedés folyamatos, ám az organikus fejlődés a kihívásokhoz viszonyítva a tulajdonosok szerint lassú. Számításaik szerint ezen az úton terveik megvalósításához legalább hét év lenne szükséges. Ha a tőzsdére lépés beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor a jelenlegi tervek jelentős része másfél-két év alatt megvalósítható, és a hetedik év végére meg is térül.
A júniusi jegyezhető részvényekből kétmilliárd forint friss tőkére számítanak, amiből elsőként a napelemparkjuk kapacitását szeretnék megduplázni, és ezzel a kukoricamalmot, illetve tészta-, és olajgyártó üzemeket magában foglaló telephelyük energiaellátását szeretnék teljes mértékben lekapcsolni a fosszilis energiahordozókról.
Mivel folyamatos jelenlétet akarnak a legnagyobb áruházláncok külföldi szupermarketjeinek polcain is, szükségesnek ítélik a raktározási kapacitások bővítését és robotizálását:
– A kiskereskedelem multi szereplői elvárják, hogy mindig azonos mennyiségben, és azonos mennyiségben szolgáljuk ki őket, ehhez pedig 21. századi logisztikai rendszer kell. Ezt mindenképpen ki kell építenünk, ha a külpiaci jelenlétünket stabilizálni akarjuk.
Vaszkó Gábor szerint semmiképpen nem szabad lemondani a hazai piac felzárkóztatásáról sem. Az elnök-vezérigazgató nem titkolja, a tőzsdére lépésnek szerepet szánnak a brandépítésben is.
– A magyar vásárlók egyelőre kevésbé egészségtudatosak, kevésbé választanak kukoricából készült gluténmentes élelmiszert helyettesítő-, vagy akár kiegészítő termékként mint külföldi vevőink. Épp ezért azt gondoljuk, nem haszontalan, ha a magunk eszközeivel beszállunk a fogyasztók edukálásába. A tőzsdére lépés ebből a megközelítésből egy többlet marketing eszközt ad a kezünkbe, hiszen a potenciális fogyasztó nem csak a boltok polcain találkozik a Civitával, hanem olvashat, hallhat rólunk a portálok, újságok, rádiók és TV-k gazdasági hírei között is.
Mindezt megértve is szokatlannak mondható, hogy egy élelmiszeripari vállalkozás a részvénypiacokon látja a megoldást friss tőkeigényének kielégítésére. Vaszkó Gábor elmondása e metódus kiválasztásához náluk is egy hosszabb folyamaton keresztül vezetett az út.
– Tudtuk, hogy kemény fába vágjuk a fejszénket, de azok a gazdasági nehézségek, amelyek a pandémiával, illetve az ukrán–orosz háborúval összefüggésben kialakultak, és sok kihívással szembesítették a gazdaság szereplőit, egyben azt is bebizonyították, hogy az élelmiszer válságálló. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a COVID alatt a száraztészta hamarabb tűnt el a polcokról, mint a WC-papír. Ez erősített bennünket abban, hogy helyünk lehet a tőzsdén, és végül 2023 tavaszán jött el ez az időszak, amikor ezt meg is tudtuk lépni, mivel a Nemzeti Bank jóváhagyta a tájékoztatónkat, június első két dekádjában pedig, a jegyzés is megtörténik. Mindez azért valódi unikum, mert tőkeemeléssel történő tőzsdére lépés – tehát IPO – több mint 10 éve nem volt Magyarországon. Tehát, ez egyáltalán nem tipikus módja forrásbevonásnak egy cég életében. Erről Sokan gondolják, hogy mi most áruba bocsátjuk a családi ezüstöt. – nem erről van szó – sokkal inkább arról, amit korábban is többször hangoztattunk, hogy nekünk mindig sokkal több ötletünk van, mint pénzünk, és ez az idők folyamán nem változott. Sőt, mióta Péter öcsémmel csatlakoztunk a céghez, már most háromszor annyi ötletünk van, korábban csak az édesapám ötleteit valósítottuk meg, most már hármunk ötleteit kell megvalósítani.
Vaszkó Gábor szerint a konkrét tőzsde kiválasztásakor egyértelmű volt számukra, hogy magyar cégként elsőként Magyarországon szeretnének nagyot dobni, tehát a BÉT-en debütálnak, azonban nem zárják ki, hogy a papírokat a későbbiekben más tőzsdéken is bevezetik.
– Hogy Magyarországon családi vállalatként elsőként megyünk tőzsdére, és válunk nyílt részvénytársasággá, kétségkívül olyan lépés, ami komoly kockázatokat hordoz. De hiszem, hogy a részvénypiac jó tükör: ha jók az ötleteink, ha jól dolgozunk, akkor sikeresek leszünk, és esetleg mások is követik a példánkat. Ezt az idő meg fogja mutatni. Amit várunk – és személy szerint én is várok – a tőzsdétől, az egy feszesebb működés, amit a cégbe tudunk behozni, és hogy a menedzsment tudás sokkal strukturáltabb lesz az által, hogy egy nagyon feszes pénzügyi és számviteli fegyelmet kell tartani. Az éves riportolás pedig folyamatos számvetés a saját teljesítményünkkel, ami megakadályozza, hogy a saját kis véleménybuborékunkba beleragadjunk. Ez nagyon fontos, ha olyan struktúrát akarunk kialakítani, amivel a külpiacokon is tartósan versenyképesek tudunk maradni.
Borítókép: Ehető tányérokat és kávéscsészéket kezd gyártani a monostorpályi üzemében a Civita Csoport. A fotón: Vaszkó Gábor vezérigazgató. Forrás: Matey István/Hajdú-bihari Napló
