A vörös húsok fogyasztását különféle súlyos betegségek, köztük a szív-, és érrendszeri kórképek kialakulásával szokás összefüggésbe hozni, így aligha meglepő, hogy pozitív élettani hatásaik kutatására eddig nem irányult túlzottan nagy figyelem. Bár a telítetlen zsírsav tartalmú sertéshúsokról már a kétezres évek elején bebizonyosodott, hogy esetükben ilyesmiről szó sincsen, a vörös húsok iránti fenntartások továbbra is megmaradtak.
Az újabb kutatások viszont, azt mutatják, hogy a negatív vélekedések nem tudományosan egyáltalán nem igazolhatók. Egy közelmúltban lezárult több tízezres mintán végzett több éves felmérés például, azt találta, hogy nemhogy a vörös húsok fogyasztása és a betegségek kialakulása között közvetlen összefüggés nem igazolható, de még az sem, hogy e húsok fogyasztása a betegségek – köztük az igen kedvezőtlen kilátású szív-, és érrendszeri kórképek – kialakulásának kockázatát statisztikai hibahatáron túlmenően emelné.
A Debreceni Egyetemen már több évtizede folynak funkcionális élelmiszer-fejlesztést célzó kutatások. Sok egyéb mellett vizsgálják az almában rejlő potenciált, de több vörös hús alapú funkcionális, vagy akár gyógyszerminőségű (medical food) élelmiszer kifejlesztését célozó projekt is folyamatban van. A telítetlen zsírsav tartalmú marhahús élettani hatásait igazolni hivatott vizsgálódások mellett sertéshús alapú termékek kifejlesztését célzó kutatások is folynak. A vörös töltelékáruk – közte különféle hurkák és kolbászok – természetes növényi adalékanyagok használatára épülő innovációja pedig, gyakorlatilag lezárult.
A kutatások nyomán lehetővé váló termékinnovációhoz a DE folyamatosan keres partnereket. A konstrukció az, hogy az alapanyag élettani hatásának elemzését követően az Egyetem saját élelmiszerüzemében kísérelteti terméket állítanak elő, aminek összetevőit újra elemezve a gyártó partnerrel közösen hozzák létre a végleges terméket. Utóbbi bekapcsolása ebben a fázisban ezért fontos, mert az innováció befejeztével olyan végtermékhez kell eljutni, amire vevő a piac. Az értékesítéshez pedig, kereskedelmi mennyiségű gyártás és piaci látásmód mellett piaci pozíciókra is szükség van. Az egyetem a napokban egy újabb olyan együttműködést hívott életre, ami ezen célok elérését szolgálja.
A gyógyszerminőségű termékek fejlesztésébe a NAGISZ is beszáll
Az új partner nem kishal: Szilvássy Zoltán rektor Benedek Fülöppel, az OTP tulajdonában lévő NAGISZ csoport elnökével írt funkcionális-, illetve, gyógyszer minőségű élelmiszerek kifejlesztését célzó stratégiai szerződést. – A funkcionális élelmiszerek kétezres évek eleji térhódítását követően úgy láttuk, egy 15-20 éves periódusa után jönnek a medical food kategóriába tartozó élelmiszerek. A medical food abban különbözik a funkcionális élelmiszertől, hogy termékkénti megjelenését klinikai indikáció előzi meg, vagyis, klinikai vizsgálatokkal kell bizonyítani, hogy az élelmiszer az ígért gyógyhatással valóban rendelkezik. Magyarán, azt tudjuk mondani, hogy mondjuk, gyulladásos bélbetegségben, vagy reumatológiai arthitisben szenvedő beteg, az adott gyógyszerminőségű termék fogyasztása esetén klinikai vizsgálattal igazolt hatásra számíthat. Ezeket a termékeket a TB támogatja – fejtette ki Szilvássy Zoltán.
A rektor nyomatékosította, a Debreceni Egyetem kutatás-fejlesztési tevékenysége révén számos termékjelölt és technológiai alap jött létre már az elmúlt években is, azonban a négyszériás gyártására, illetve a piaci bevezetésre az intézménynek nincs lehetősége. – Az egyetemi termékek tömeggyártása, piacosítása érdekében fogunk össze az olyan gazdasági partnerekkel, mint a NAGISZ. Az egyetem ebben az együttműködésben vállalja, hogy megfelelő szakembereket képez, illetve, a versenyképességet, sikeres működést tovább növelő termékeket fejleszt, technológiákat dolgoz ki a cégcsoport számára.
Rövidesen a boltokba kerülhet az új élelmiszer
Benedek Fülöp úgy fogalmazott, az együttműködés egyik kulcsfontosságú területe hosszú távon is az élelmiszeripar lesz, ezen belül kiemelten fognak fókuszálni a gyógyszerminőségű, az egészséges táplálkozást elősegítő funkcionális és gyógyászati célú élelmiszerek kifejlesztésére. – Az Egyetem és a NAGISZ közötti együttműködés nem új keletű, sőt, a gyógyhatású termékek kifejlesztését célzó közös gondolkodás sem az. Kereskedelmi forgalomban ugyan, közösen kifejlesztett termék még nincsen, de reményeink szerint rövidesen lesz. Az egyetem kísérleti élelmiszerüzemében mindenesetre, már dolgoznak olyan projekten, amiből rövidesen forgalmazható termék lehet.
A NAGISZ elnöke kiemelte, a cégcsoport sertéságazata nagyon erős, egész Kelet-Magyarországon meghatározó pozíciókkal rendelkeznek. Közölte, nemcsak ebben az ágazatban, de a szintén a csoporthoz tartozó gépforgalmazással foglalkozó KITE, vagy a tejágazat esetében is nagyon nagy szükség van Debreceni Egyetemről kikerülő minőségi fiatal szakemberekre. – Ma már a tejgazdaságban nem fejőgulyásra van szükség, hanem informatikusra – fogalmazott. Hangsúlyozta, az egyetemmel meglévő több évtizedes együttműködés felfrissítése számukra ezért is nagyon fontos. A DE kutatási eredményei kapcsán kiemelte, sertéságazatukban ezek segítségével sikerült kimutatni, miből adódott 140 forintot meghaladó különbség az egyes istállók kilónkénti hústermelésének költségeiben. Az egyetemi kutatási eredmények voltak segítségükre abban is, hogy ezt az anomáliát rövid úton felszámolják.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Figyelő
