A GVH megállapította, hogy a piac fejlődése során (például az új belépők szempontjából) kulcsfontosságú az állami támogatások fenntarthatósága, ezért a szervezet érdemesnek tartotta meggondolni az állami támogatás mértékének csökkentését. Az ágazati vizsgálat eredményei alapján a GVH indokoltnak tartotta a lakás-takarékpénztárra vonatkozó jogszabályi környezet pontosítását, fejlesztését is.
Mint írták, az elemzésből kiderült: a konstrukció csak korlátozott mértékben érte el azt a célt, hogy alacsony betéti kamatokra építve alacsony kamatok mellett biztosítson lakáscélú hitelt. A GVH szerint a magas állami támogatás következtében az alacsony kamatú befektetés is vonzó hozamot jelent a megtakarítóknak, ezért a magas kamatkörnyezet jelentős többletnyereséget eredményezett a pénztáraknak – írta az Origo. Az akkor még csak két lakás-takarékpénztár rendkívül hasonló termékkínálattal és árazási stratégiával meglehetősen magas nyereséget ért el – tették hozzá. A lakás-takarékpénztárak működésük során jellemzően alacsony kamatszintű termékeket kínáltak, ami a pénztárak szempontjából az akkori piaci helyzetben (2011-ben a jegybanki alapkamat 6-7 százalék között ingadozott) optimális stratégia volt, a fogyasztóknak viszont korántsem volt a legelőnyösebb.
Az olyan ügyfelek számára, akik csak lakáscélú megtakarításokat kívántak képezni, nem feltétlenül a lakás-takarékpénztár a megfelelő állami támogatási forma a GVH 2011-es tanulmánya szerint. A szervezet szerint az állami támogatás rendszerével kapcsolatban érdemes lett volna megfontolni azt a megoldást, hogy közvetlen támogatás helyett azt adókedvezmény formájában lehessen érvényesíteni.
Mint írták, a szabályozás indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja a lakás-takarékpénztárakat a kereskedelmi bankokkal szemben – értékelte az akkori helyzetet a GVH. A nyilvános piaci adatok alapján a lakás-takarékpénztárak jövedelmezőségi mutatói jóval meghaladják a bankszektor átlagát – olvasható a cikkben.
„Általánosságban a lakás-takarékpénztári megtakarítások állami támogatásával szembeni fő kritika, hogy nem elég hatásos támogatási formáról van szó, mivel számos jel arra utal, hogy a megtakarítások és lakáscélú beruházások nagy része valószínűleg a lakás-takarékpénztári rendszer nélkül is megvalósult volna" – idézte az Origo a GVH-tanulmányt.
Borítófotó: PuzzlePix / Esignn, Dreamstime
