Gulyás Gergely a szerdai kormányülésről beszámolva sajtótájékoztatón azt mondta: a javaslat a szegényebb államoktól csoportosítana át forrásokat a gazdagabbakhoz.
A miniszter – rögzítve, hogy Magyarország jövője az intézményesített európai együttműködésben rejlik – közölte: a magyar kormány csak olyan uniós költségvetést tud elfogadni, amely nem bünteti a teljesítményt, a jelentősebb gazdasági növekedést felmutató országokat. Szerinte a javaslatban foglaltak leginkább a közép-európai és a balti országoknak fájnának.
Indoklásként elmondta, a fejlesztéspolitika az elmúlt évek gazdasági növekedését venné figyelembe, ezért azok a tagállamok, amelyek életszínvonalukat tekintve fejlettebbek mint a közép-európai tagállamok, jobb helyzetbe kerülhetnek azért, mert az elmúlt években nem tartották a költségvetési fegyelmet. Az uniós jogot sértő gazdaságpolitikát ez a javaslat jutalmazná – magyarázta.
Gulyás Gergely szólt arról is, hogy a Brexit miatt csökkenő költségvetési forrásokkal kell számolni. Hozzátette: Magyarország szerint fair költségvetésre van szükség, amely a veszteségeket korrekt módon, arányosan osztja el a tagállamok között.
Rögzítette azt is, hogy a migráció tagállami hatáskörbe tartozik, ezért nem fogadható el olyan költségvetés, amely az európai polgároktól vesz el forrásokat és a migránsoknak adja.
Hozzátette: a büdzsének támogatni kell a közös határvédelmet, Magyarország pedig továbbra is szeretné, ha ezzel kapcsolatos kiadásai egy részét megtérítené az unió.
Leginkább a brüsszeli bürokrácián lehetne spórolni – jelentette ki, utalva arra, hogy maga az Európai Bizottság (EB) is ezen a véleményen volt korábban.
A miniszter azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a tervezet valójában két költségvetést rejt magában, mivel külön fejlesztési források vannak az eurózóna tagállamainak. Ugyancsak nem tartotta elfogadhatónak, hogy a vámbevételek 20 százaléka helyett csak a bevételek a 10 százalékát tarthatná meg a tagállam.
Gulyás Gergely úgy látta, az előterjesztés is jól mutatja a magyar kormány kritikájának jogosságát, miszerint téves az EB politikai szerepfelfogása. Hozzátette: a bizottság a szerződések őre, az alapszerződések által meghatározott feladatai vannak. Az, hogy a bizottság politikai testületként tekint magára, eddig is már nagyon sok kárt okozott – hangoztatta.
Szerinte a mostani költségvetési javaslat egy politikai előterjesztés, nem szolgálja az európai közösség egészének érdekét és burkolt szerződésmódosítást tartalmaz. Értékelése szerint burkolt szerződésmódosítást jelent, hogy jogállamisági kritériumoktól tennék függővé a költségvetési források lehívását.
A politikus elfogadhatatlannak tartotta azt is, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a politikai zsarolás eszköze legyen. Az OLAF-eljárások 52 százaléka éppen azokat a tagállamokat sújtják, amelyek nem kívánnak az európai ügyészséghez csatlakozni – közölte.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nyitott a gyors megállapodásra a költségvetésről, és úgy gondolja, a jó kompromisszum mindenkinek fáj.
Kitért arra, hogy ezentúl a kormány havonta tart uniós kérdésekkel foglalkozó ülést.
Szólt a szerdán benyújtott 2019-es költségvetésről, amit a biztonságos növekedés büdzséjének nevezett. A jövő évi költségvetés céljai között említette a biztonság mellett a növekedést, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatást. Hozzátette: a növekedési kilátások nagyon jók, Magyarországon mintegy 15 éve nem volt hasonlóan reményt keltő bővülés.
Szerinte a teljes foglalkoztatás 3,8 százalékos munkanélküliség mellett reálisnak tűnik. Megjegyezte, a közgazdaságtudomány szerint 3 százalékos munkanélküliség gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent, de a kormány 2,5 százalékot is elérhetőnek tart.
Gulyás Gergely a Miniszterelnökség kiemelt tervei között említette a Modern falvak és a Modern városok programot – utóbbira 150 milliárd forint jut – , valamint Budapest és az agglomeráció fejlesztését, az elővárosi közlekedés összehangolását.
Kérdésre a Modern falvak programról elmondta, várhatóan őszre áll össze a koncepció és akkor a költségvetési törvény módosításával rendelnek hozzá forrást.
Az alaptörvény-módosításról közölte, a magyar kultúra – ami keresztyén kultúra – védelme ma is alkotmányos kötelezettsége az államnak. Egy másik kérdésre hozzátette: a keresztyén kultúrából senkinek nem kell kirekesztve éreznie magát, mert nem keresztyén felekezet tagja.
Egy másik kérdésre, miszerint 150 milliárd forintot vonnának meg az országtól szabálytalan uniós pályázatok miatt, Gulyás Gergely közölte, ma az elfogulatlan vizsgálat feltételei Magyarország esetében az OLAF-nál nem adottak. Jelezte ugyanakkor, minden egyes kifogásolt ügyet megvizsgálna.
Elmondta, tárgyalni fognak a tulajdonossal Munkácsy Mihály Golgota című festményének megvásárlásáról. Szerinte a magyar állam részéről a 3 milliárd forintos ajánlat kiindulási alapnak jó.
Szólt arról is, hogy Orbán Viktor 1998 óta minden vb-döntőn ott volt, és ha most is megy, nehézen képzelhető el, hogy nem találkozik a szervező ország, Oroszország államfőjével.
Kitért arra is, reméli, hogy 10-15 százaléknál nagyobb mértékben emelkedik jövőre a köztisztviselői illetményalap.
A Red Bull budapesti repülős versenyének támogatásáról Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, a rendezvény támogatását jóval meghaladó adóbevétel, 5 milliárd forint várható, illetve a turisztikai ágazatot is beleszámítva 20 milliárd forintos bevétel lehet ebből.
Borítófotó: Botár Gergely/kormany.hu
