A kormánypárti politikus értékelése szerint Európában továbbra is a bevándorlás az egyik legfontosabb téma, és erős azoknak a hangja, akik a felső korlát nélküli kvóta elfogadását, a bevándorlás erősítését tartják a legfontosabbnak.
Mint mondta, a Soros-terv nemcsak a milliárdos által leírtakat foglalja össze, azok ma komoly támogatást élveznek az Európai Bizottságban (EB). Ezzel szemben a mai napig nincs egyetértés arról, hogyan kell megállítani az illegális határátlépést – hívta fel a figyelmet.
Gulyás Gergely szerint, noha az Európa Tanács (ET) 1-1 dokumentuma már megemlíti a külső határvédelmet, még ma is arra kényszerítik a tagállamokat, hogy azokkal vállaljanak szolidaritást, akik a schengeni egyezményből eredő kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni.
Magyarország azzal fejezi ki szolidaritását, hogy külső határait példamutatóan, jelentős áldozatvállalással védi – hangoztatta, jelezve: ezzel nemcsak önmagát, hanem azokat a tagállamokat is védi, amelyeknek célországa az illegális bevándorlás.
A fideszes politikus egyúttal bírálta, hogy a bizottság az elmúlt években elfogadhatónak tartotta azt a jogsértést, hogy egy tagállam nem védte külső határait, azonban kötelezettségszegési eljárást indít azokkal szemben, akik nem hajlandók menedékkérők befogadására.
Akkor van leginkább esélyünk a küzdelemben, ha a közösségi jog alapján állunk – fogalmazott, ezzel magyarázva a luxembourgi ítélet tiszteletben tartását is.
A lisszaboni szerződésre utalva pedig azt emelte ki: abban világosan rögzítik, hogy a bevándorlásról szabadon dönthet minden uniós tagállam. Elfogadjuk, hogy mások máshogy döntenek, de ragaszkodunk hozzá, hogy mi is saját magunk hozhassunk döntést – mondta, jelezve: Magyarország a családpolitika erősítésével akarja megoldani demográfiai problémáit és nem bevándorlással.
Gulyás Gergely azt is mondta: kétéves határidő után a befogadásra váró 100 ezer ember egynegyedét osztották szét a tagállamok, 90 százalékuk pedig újra Németországban van. Ennek sok értelme nincs, a mechanizmus megbukott – hangoztatta.
A kormánypárti politikust kérdezték az ukrán oktatási törvényről is. Értékelése szerint tűrhetetlen, hogy a szomszédos ország lábbal tiporja az 1991-es ukrán-magyar alapszerződést és az ET és az EBESZ alapvető szabályait. Ezzel elveszíti jogát, hogy például saját területi integritása vonatkozásában a nemzetközi jogra hivatkozzon – vélekedett, felidézve: Magyarország és a visegrádi négyek az elsők között ítélték el az Ukrajnát érő orosz agressziót és sokat tettek a vízumliberalizáció érdekében is.
Gulyás Gergely elvárásként fogalmazta meg, hogy minden nemzetközi szervezet egyértelműen szólaljon meg a kérdésben, az ET parlamenti közgyűlése pedig folytasson sürgősségi vitát. Kitért arra is, hogy az ukrán jogszabályt elítélő határozatot valamennyi hazai parlamenti párt támogatta, így minden uniós pártcsaládban egységesen tudnak fellépni.
Röviden beszélt arról is, hogy érdemes elfogadni a holland külügyminiszter bocsánatkérését a távozó nagykövet kijelentéseivel kapcsolatban. Mint mondta, bízik abban, hogy a továbbiakban a magyar-holland kapcsolatoknak a nagykövetek elősegítői lesznek, nem pedig akadályozói.
Borítókép: MTI/Máthé Zoltán
