Az első szabadalmat fél esztendő múltán követte egy újabb, a tökéletesített golyóstollat bejegyző, még szintén Magyarországon. Ekkoriban egy üdülőhelyen pihenőtársa észrevette Bíró kezében a furcsa eszközt. Odament hozzá, s így szólt: amennyiben bármikor szeretne Argentínába utazni, hívja fel, majd átnyújtotta névjegyét, amelyen az állt: Agustín Pedro Justo. Ő volt Argentína elnöke. A zsidóüldözés miatt a feltaláló később kényszerült felvenni a kapcsolatot az elnökkel, hogy kivándorolhasson Dél-Amerikába. Bíró születésnapja, második hazájában, Argentínában a Feltalálók Napja. A spanyol nyelvben birome a golyóstoll neve, világszerte a leggyakrabban kiejtett főnév pedig a biro pen. Sajátos, hogy Magyarországon nem ezen a néven nevezzük a golyóstollat.
A modern, mondhatni, működőképes golyóstoll kizárólag magyar feltalálók műve. A hajszálcsövesség elvén működő tintajáratok Goy Andor nevéhez, a gravitációtól független tintaadagolás Kovács Sándor nevéhez köthető. Majd jött Bíró László, aki a nyomdatechnikában használatos sűrűbb tintát alkalmazott, méghozzá kémikus testvére György közreműködésével.
Argentínában él egy történet a találmány születéséről: Bíró észrevette, mennyire nehezen boldogulnak a gyerekek a töltőtollal, s eszébe ötlött, amint a golyók a pocsolyán átgurulva nyomot húznak maguk után, innen eredt a golyóstoll ötlete. E legendáról a feltaláló önéletrajzában így ír: elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős, csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz.
Június 14-én Bíró László József emlékkiállítás nyílik a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben.
