A helyzet várhatóan nem javul, hanem rosszabbodik a következő hónapokban. Az északi féltekén érkezik a földgáz fogyasztást növelő tél, amiről nem tudható előre, mennyire lesz hideg, az orosz Gazprom aligha tölti meg a félig üres európai tározókat, az energiakereslet nő a válságból kilábaló világban, beleértve Kínát, és nem csak a gáz ára szárnyal: a Brent olajé a kínálati korlátok miatt például hétfőn már ötödik napja emelkedve, 2018 októbere óta a legmagasabb szintre szökött fel, a hordónként 80 dollár közelébe – olvasható a VG elemzésében.
A földgáz probléma epicentrumaként Európát szokták emlegetni a hónapok óta előrelátható, de orvosolhatatlanul fellépő hiány miatt, az energiahordozó ára azonban világszerte felszökött. Kína, a világ legnagyobb földgázvásárlója sem töltötte fel időben a tározóit, bár az importja majdnem a duplája a tavalyinak. Több kínai tartományban már eddig is korlátozták az ipari vállalkozások áramfelhasználását, hogy teljesítsék az állam meghatározta energiahatékonysági és szennyezéskorlátozó célokat. Rosszabbodhat a helyzet, ha az elérhető földgázt meg a lakosság számára kell fenntartani.
Ha elterjedtté válik az áramhiány, az felhajthatja az árakat, és globális hatásai is lehetnek, hiszen felszökhet az acél és az alumínium ára.
Megugrott az LNG, a cseppfolyósított gáz ára is a világpiacon. A Bloomberg közgazdászainak előrejelzése szerint a globális LNG import idén a tavalyi 336,4 millió tonnáról az idén 341,3, jövőre 360,5 millió tonnára szökhet fel. Az áremelkedés a világ legkülönbözöbb pontjain okoz égető gazdasági és politikai problémákat. Pakisztánban az ellenzék vizsgálatot követel az állami LNG-importőrnél. Brazíliában az alacsony vízszint a Paraná folyó medencéjében visszafogta a vízerőművek teljesítményét. Emiatt rekord szintre szökött fel az ország gázimportja, a közüzemi számlák egyre borsosabbak, és a felszökő infláció már Bolsonaro elnök újraválasztási esélyeit is veszélybe sodorhatja. Az LNG-ért óriási a tülekedés, a szállítók – az Egyesült Államok, Trinidad és Tobago és Katar – nem győzik teljesíteni a megrendeléseket. Még Amerikában is, ahol viszonylag alacsonyak voltak a gázárak, már a legmagasabbak 2014 óta.
Az ipari energiafogyasztók szervezete másfél hete arra kérte a kormányt, hogy csökkentse az exportot, amíg a gáztározókat megfelelően feltöltik.
Fotó: AGSI+, VG-grafika
A globális probléma egyik fő fészkében, Európában,
az orosz Gazprom azzal válaszolt a gázszállításai mennyiségére az óceán mindkét oldaláról érkező kritikákra, hogy a hazai tározókat kell feltöltenie,
miközben csökkentek a termelő kapacitásai, és hogy sokkal könnyebb volna, ha a vásárlói hosszútávú szerződésekkel biztosítanák az ellátást.
Nem segít a tisztánlátásban, hogy az oroszok európai gázszállításairól szóló vita átpolitizálódott, amin az sem javít, hogy a német választások után hónapokig is elhúzódhat a kormányalakítás, amely tisztázza, eltolódik-e oroszellenes irányba a legnagyobb Európai Unió tagország – és áttételesen az EU – külpolitikája. Az oroszok a már elkészült Északi Áramlat 2 vezeték engedélyeztetésének mielőbbi lezárását sürgetik, ez a folyamat azonban a tavaszig is elhúzódhat, tehát aligha enyhíthet a most következő ősz és tél európai gázhiányán. Az oroszokat sokan azzal vádolják, hogy politikai okokból nem szállítanak több gázt a velük ellenséges szomszéd Ukrajnán keresztül. Az európai gáztározók töltöttsége az AGSI+ adatai szerint a múlt héten 73,5 százalék volt, az egy évvel ezelőtti 94,9 százalékkal szemben. Magyarország sokkal jobban áll, 82,9 százalékon, de ez nálunk is kisebb a tavaly szeptemberi 97,2 százaléknál.
(Borítókép: MTI / Czeglédi Zsolt)
