A témában 2014 óta több, mint 100 ezer, a lakásuk korszerűsítésében érdekelt brit lakástulajdonossal kapcsolatban álló GreenMatch 42 tapasztalt szakértőt kérdezett meg arról, hogy a fenntarthatósági erőfeszítések kapcsán milyen globális trendeket hozhat a következő időszak.
- A megújuló energiaforrások fokozottabb használata
Bár a megújuló energia az elmúlt években egyre hozzáférhetőbbé vált, szinte minden szakértő egyetértett abban, hogy ez a tendencia erősödni fog a megújuló rendszerek és az új technológiák alkalmazásával, valamint a hosszú távú fenntartható energiafogyasztás megteremtésének igényével. Mivel az energiaköltségek továbbra is bizonytalanságot okoznak szerte a világon, nem meglepő, hogy egyre többen fontolgatják a meglévő rendszerek cseréjét. Ráadásul a hőszivattyúra váltással vagy a napelemek felszerelésével a lakástulajdonosok nemcsak a környezetterhelésüket foghatják vissza jelentősen, hanem az energiaszámláikat is drasztikusan csökkenthetik. Mondván: miközben egy hőszivattyú telepítésével azonnal körülbelül 80 százalékkal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás, a hőszivattyú háromszor hatékonyabban fog működni, mint egy hagyományos kazán – ezért lehet komoly összeget megtakarítani az energiaszámlán.
- Több újrahasznosítás
Szinte valamennyi szakember arról beszélt, hogy az újrahasznosítás a fenntarthatóság egyik kulcsfontosságú trendje. Bár ez nem új koncepció, és világszerte már számos vállalkozás foglalkozik már az újrahasznosítással, a megkérdezettek szerint a környezeti aggodalmak globális növekedésével egyenesen a fenntarthatósági stratégiák fókuszába kerül az újrahasznosítás és az ehhez kapcsolódó edukáció. A gyártók és a termelők is nagyban hozzájárulnak majd a csomagolóanyagok csökkentéséhez és újrahasznosításához, miközben a fogyasztókat is erre ösztönzik. Ráadásul ez a trend minden ágazatban látható lesz, az élelmiszeripartól egészen a kiskereskedelmig.
Garrett Yamasaki, a WeLoveDoodles vezérigazgatója és alapítója ezzel kapcsolatban egy érdekes megoldásra hívta fel a figyelmet: „A kiskereskedelmi szektor óriási erőfeszítéseket tesz a hulladék csökkentése érdekében […] Példa erre a „kereslettervezés”, amelyben a vállalatok megtervezik a becsült vásárlási mennyiséget és így készítik el a szükséges mennyiségű csomagolást, hogy elkerüljék a túlzott pazarlást.”
Mivel a fogyasztók egyre nagyobb igényt támasztanak a termékek és márkák környezettudatosabbá tételére, nem meglepő, hogy a nagyvállalatok, fenntarthatóságuk javítása érdekében, az újrahasznosítás terén is fokozott tudatosságot tanúsítanak.
- Továbbfejlesztett közlekedés és infrastruktúra
A fenntartható közlekedési lehetőségek fejlesztése is globális trend. A változások között szerepel a fokozott kerékpárhasználat, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tömegközlekedés, és természetesen az elektromos autók és egyéb járművek elterjedése. Már csak azért is, mer mert 2020-ban a személygépjárművek a világ összes CO2-kibocsátásának 41 százalékát tették ki, ami minden más közlekedési módnál nagyobb karbon lábnyomot jelent. Az elektromos autók, buszok és kisteherautók elterjedése mellett a zöld stratégiát fókuszba helyező országokban arra is törekednek, hogy ösztönözzék a tömegközlekedés és a kerékpárok használatát.
Fotó: Shutterstock
Az Oxfordi Egyetem kutatása ráadásul azt is kimutatta, hogy napi egyszeri kerékpározás az autózás helyett, napi 67 százalékkal csökkentheti az adott személy szén-dioxid-kibocsátását.
- Élelmiszer-pazarlás csökkentése
Az élelmiszer-pazarlás az elmúlt évtizedben világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP legújabb kutatása szerint a világon évente az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek körülbelül egyharmada megy a szemétbe. Vagyis nagyjából 1,3 milliárd ennivaló kerül közvetlenül a hulladéklerakókba. Ennek negatív hatása többrétű: kezdve a talaj- és vízminőségre gyakorolt hatástól a veszélyes szagok és mérgező vegyszerek kibocsátásáig. Arról nem beszélve, hogy így még ma is egyre több hulladéklerakó telephelyre van szükség. Ezért nem meglepő, hogy az iparági szakértők azt jósolják, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentése minden országban kiemelt helyet foglal el a fenntarthatósági napirendben. Az egyik legnagyobb trend, amelyet kiemeltek, a komposztálás volt, amit a vállalkozások és a fogyasztók egyaránt megtehetnek.
Nikole Pearson, a nikolepearson.com munkatársa ezzel kapcsolatban kifejtette: „Amikor hulladéklerakóba dobják, a szerves hulladékból metán, egy erős üvegházhatású gáz szabadul fel. Ha azonban hagyjuk természetes módon lebomlani, a szerves hulladék komposzttá válik, amely 50%-kal kevesebb kibocsátással jár. […] A mai komposztálók stílusosak, szagmentesek és elektromosak. [Ezek] felgyorsítják a folyamatot, és hetek helyett órákon belül lebonthatják a hulladékot. […] Mivel a vállalatok környezetbarátabb és a komposztálható műanyagokat lebontó modelleket adnak ki, számítani kell arra, hogy az elektromos komposztálók a fenntarthatósági trend részei lesznek.” Már csak azért is, mert szakemberek szerint a hulladéklerakókba ma kerülő hulladék körülbelül 72 százaléka komposztálható lenne. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a nagyvállalkozásokra és a háztartásokra a komposztálás kapcsán. Amerika egyes államaiban például már betartatják a komposztálási törvényeket: Oregon és Washington már törvényileg előírja, hogy minden vállalkozás komposztálja a szerves hulladékát.
- Használt termékek újrafelhasználása és vásárlása
A használt termékek és anyagok vásárlásának és újrafelhasználásának növekedése folyamatos trend. Nemcsak azért, mert drasztikusan csökkenti az új termékek gyártásának, az ellátási láncoknak és a szállításnak a környezetre gyakorolt negatív hatását, hanem azért is, mert a fogyasztók millióinak spórolását is elősegíti. Ennek a fenntartható trendnek ráadásul az az előnye is megvan, hogy számos különböző termékre alkalmazható, a ruházattól és a csomagolástól a bútorokig és anyagokig.
Az előrejelzések szerint 2032-re a használt ruházati cikkek piaca több mint 282 millió dollár lesz. A használt divat vásárlási vágyának ezt a megugrását, ami szakemberek szerint 2026-ra várhatóan 127 százalékos növekedést fog elérni, egyrészt az a fogyasztói bázis vezérli, amelynek tagjai csökkenteni akarják a környezetszennyezést és tenni akarnak a klímaváltozást és az etikátlan munkavégzési gyakorlatok ellen. Emellett az is látszik, hogy a fiatal generációk körében, akik nagyobb pénzügyi bizonytalanságban vannak, a kiadáscsökkentés is jelentős motiváló erő. Nem véletlen, hogy a használtan vásárlók 42 százaléka 18-37 év közötti.
- Fenntarthatóbb anyagok
Miközben a trend-előrejelzésekben a fenntartható divat előkelő helyet foglal el, emellett már a fenntartható anyagok fokozottabb használata is egyre inkább fókuszba kerül. Ez magában foglalja a csomagolóanyagok, a ruházati alapanyagok és még az építőanyagok cseréjét is a fenntarthatóbb természeti anyagokra. Ami jelenthet olyan anyagokat, amelyek biológiailag könnyen lebomlanak, vagy újrahasznosíthatók, illetve minimális hatással vannak a környezetre.
Számos példa van arra, hogy a kutatók és a gyártók új megoldásokat próbálnak ki a környezeti hatások csökkentésére vagy megszüntetésére. Például a csomagolásban az egyszer használatos műanyagok helyett a bambusz is előtérbe került. A divatiparban a bambusz, a kender és a biopamut az egyre gyakoribb választás a gyártóknál. Emellett az otthonokban is elmozdulás tapasztalható a hasonló anyagok felé.
Ilam Padmanabhan, az Ilampadman.com alapítója elmondta: „várhatóan megnő a kereslet a fenntartható otthonépítő anyagok iránt […] A bambusz, a gyapjú és a parafa egyre népszerűbb, mivel környezetbarát, tartós és stílusos. . Ezenkívül a fenntartható otthonépítő anyagok gyakran egészségügyi előnyökkel is járnak, mivel javíthatják a beltéri levegő minőségét és hőszigetelést biztosítanak.”
Fotó: Shutterstock
- Fokozott márkafelelősség és átláthatóság
Sokan azt jósolták, hogy a márkákra és a nagyvállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a környezetvédelmi kötelezettségeikre összpontosítsanak, és a tevékenységük átláthatóbbá váljon a fogyasztók számára. Azzal pedig, hogy a fogyasztók egyre többet követelnek a vállalatoktól, hogy lássák a fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseiket és megértsék, hogyan kezelik a saját éghajlati hatásaikat, még a márkahűség próbára kerülhet. Ha a nagy márkák nem tudják bemutatni, hogy valódi lépéseket tesznek az éghajlatváltozás kezelése érdekében, és elkötelezik magukat a fenntartható ipari gyakorlatok mellett, a fogyasztók elpártolhatnak tőlük.
Így ahhoz, hogy a márkák versenyképesek maradjanak, alkalmazkodniuk kell az új, környezettudatos fogyasztók elvárásaihoz. Ez magában foglalhat olyan dolgokat, mint az újrahasznosított anyagokra és újrahasznosítható termékekre való átállás, az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatást támogató szélesebb körű kezdeményezésekbe való befektetés vagy a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozására irányuló intézkedések. Ennek része lehet a más, fenntartható vállalkozásokkal való együttműködés éppúgy, mint a saját fenntarthatósági stratégia elindítása. Egy biztos: a márkák átláthatósága kulcsfontosságú részévé válik annak, hogy a fogyasztói piac hogyan halad előre az elkövetkező években, a vásárlói hűség megőrzésében, valamint a márkák etikus és felelősségteljes hírnevének bemutatásában, illetve megőrzésében is.
- Még jobb, klímapozitív technológiák
Egy olyan világban, ahol úgy tűnik, naponta jelennek meg új technológiák, nem meglepő, hogy az előrejelzések még több és jobb technológiát várnak az éghajlatváltozás megállítására és a fenntarthatóság támogatására az elkövetkező években.
Alan Duncan, a zöld és megújuló energia szakértője, a Solar Panels Network alapítója elmondta, hogy a „zöld technológiák, például az elektromos autók, az intelligens termosztátok és az energiahatékony készülékek” fokozottabb alkalmazását várja, és úgy véli, hogy: A háztartások különösen fontosak lesznek, mivel a fogyasztók olyan termékeket keresnek, amelyek nem csak környezetbarátabbak, hanem segítenek megtakarítani az energiaszámlájukat is.”
De miközben az emberek már egyre több intelligens termosztátot és elektromos járművet használnak, a változás most az, hogy amíg ezeket korábban elsősorban azért vették meg, hogy ezzel is csökkentsék a karbonlábnyomukat, a jelenlegi pénzügyi helyzet és a gazdasági bizonytalanság miatt a fenntartható eszközök vásárlásában jelentős a pénzmegtakarítás is erős motiváló erő.
Beszédes adat, hogy az elmúlt években a világ legtöbb országában megnövekedett az intelligens termosztátok használata is. A Statista nemrégiben végzett felmérése szerint csak az EU-ban az igénybevétel aránya a 2018-as 8 millióról 2020-ra becslések szerint 22 millióra nőtt. Miközben ezek az intelligens modulok segítenek abban, hogy a fogyasztó jobban tudja szabályozni az energiafelhasználását, nem csak ezek a készülékek segítenek csökkenteni az otthoni energiapazarlást. Az az előrejelzések szerint a korábbinál is több háztartási készülékünk lesz energiahatékony, az „okos” sütőktől a hűtőkig és a mosogatógépekig, amelyek rugalmasabban vezérelhetők, és a lehető legalacsonyabb energiafogyasztásúak. Ezek az okos technológiák ráadásul nemcsak a háztartásokat, hanem az üzleti életet is támogatják. Például a felhőalapú adattárolás és a videokonferencia az egyik legnagyobb fegyver lehet az éghajlatváltozás ellen – ami már a következő trendhez s elvezet.
- Több ember dolgozik otthonról
A járvány kezdete óta az otthonról dolgozó alkalmazottak a legtöbb vállalkozásnál gyorsan megszokott jelenséggé váltak. Ennek a munkastílusnak számos olyan előnye is van, amiért még a világjárvány után is számtalan helyen alkalmazzák a világban. A szakértők szerint ezért ez az alacsony szén-dioxid-kibocsátású trend is folytatódni fog, és akár szereti valaki az otthoni munkát, akár nem, tagadhatatlan, hogy az otthon maradásnak vannak környezeti előnyei is.
Például a home office csak az USÁ-ban 600 000 autóval csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását (State of Telecommuting). Mivel egyre többen dolgoznak otthonról, kevesebb a közúti utazás autóval és tömegközlekedéssel, ami a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkenéséhez vezetett. Ezen túlmenően, mivel a technológia lehetővé teszi, hogy többen kommunikáljanak és tároljanak információkat távolról, az irodaházak energiafogyasztása is csökkent. Ennek a gyakorlatnak az egyik pozitív előnye az is, hogy elősegíti a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyt, ami sok vállalat számára lehetőséget adott arra, hogy úgy javítsa környezeti hozzájárulását, hogy közben javítja a munkáltatói vonzerejét is. Egy nemrégiben készült jelentés (Upwork) azt is kimutatta, hogy 2028-ra az összes munkahelyi team 73 százalékában várhatóan lesznek távmunkások.
- Nagyobb kereslet a növényi alapú és „alternatív” élelmiszerek iránt
Az Oxfordi Egyetem nemrégiben készült tanulmánya kimutatta, hogy ha valaki nem eszik húst vagy tejterméket, akár 73 százalékkal is csökkentheti szénlábnyomát. Ez hihetetlen csökkenés, és egyértelmű, hogy miért fordulnak egyre többen a vegán étrend felé. Ez a fenntarthatósági tendencia a legtöbb szakértő szerint erősödni fog.
A növényi alapú étrend elfogadásának okai túlmutatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén és az egészségügyi előnyökön, mert a bolygó egészére gyakorolt drámai hatást is figyelembe kell venni. A mai gazdálkodási gyakorlatokkal mellett ugyanis a hústermelés kimerítheti a természeti erőforrásokat, szennyezheti a földet és veszélyeztethet más vadon élő állatokat.
Annak pedig, aki nem rajong a hagyományos növényi alapú ételekért, van egy jó hír, hiszen azzal is hozzájárulhat a fenntarthatósági erőfeszítésekhez valaki, ha „alternatív” ételeket választ .
Justin Levitt, a Making.com fenntartható gyártótól a következőket mondta ezzel kapcsolatban: „ami az élelmiszertermelést illeti, a világ nagyon gyorsan halad az alternatív hús-, fehérje- és tejtermékforrások felé. A tendencia, amit ebben a környezetben látunk, nem csupán a helyettesítés, hanem az, hogy a helyettesítő a lehető legközelebb álljon az „igazihoz”.
Mivel az „alternatív” élelmiszerek előállítása feltörekvőben van, mindannyian számíthatunk rá, hogy egyre többet fogunk hallani-látni róla. A hús és sajt „hamis” változatai egyre gyakoribbak a szupermarketek polcain és az éttermek étlapján, miközben a fenntarthatóbb étkezési lehetőségek iránti kereslet szélesebb lehetőségeket teremt az élelmiszergyártók és a fogyasztók számára. Ráadásul a növényi eredetű hús 30-90 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki, és 47-99 százalékkal kevesebb földet használ fel (Good Food Institute). Mert a növényi alapú vagy vegán étrend kevesebb föld- és vízhasználatot igényel, és ezáltal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és a szennyezést. További előnyökkel jár a javuló egészség és jólét, ami az éghajlati válság mérséklésével párosulva több embert késztet arra, hogy tisztában legyen azzal, mit eszik és az honnan származik.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Circlephoto, PuzzlePix/Shutterstock
