A Pesti Srácok írásában összefoglalta az ügy hátterét, az eljárás egyes fejezeteit, miért is vonja felelősségre a bíróság Geréb Ágnest. Azt írja a cikk, hogy a tegnap kihirdetett ítélet szerint az oxitocin hatásának blokkolására bizonyíthatóan nem használható a szülész-nőgyógyász által alkalmazott toko olaj, ami az ügyben eljáró bíró szerint homeopátiás szernek tekinthető. Mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú ítélet helyesen állapította meg Geréb Ágnes felelősségét – jelentette ki Lassó Gábor, a bírói tanács elnöke.
Geréb Ágnes és támogató mind a mai napig az otthonszülés intézménye elleni támadásként, egyfajta hitbéli kérdésként kezelik az ügyet, miközben rég nem erről van szó. Lassó Gábor külön kiemelte, hogy az ügynek nem ez a tárgya, hanem annak megállapítása, hogy a vádlottnak van-e bűnfelelőssége az elkövetéskori jogszabályok szerint a két konkrét eset következtében bekövetkezett tragédiával összefüggésben.
Végtelenül megosztó és kívülllóként nehezen megítélhető kérdésről van szó, az ideológiai harc sem tesz jót az ügynek, könnyen eltérít attól a ténytől, hogy a szülés sok kockázatot rejtő esemény, ahol minimum két ember életével van szó, minden szereplőnek kiemelt felelőssége van a döntéseinek meghozatalában. Geréb érvelésében megjelennak olyan motívumok, amelyek azt mutatják, nem akarja belátni a hibáját, úgy fogalmaz, a bíróság jobban hisz a hálapénzen alapuló orvoslásnak, mint neki. Ügyvédje szerint indulatból születtek a megállapítások, az ítélet elfogult orvosi véleményeken alapul, védence nem követte el a felrótt foglalkozási szabályszegéseket. Ezt igazolandó, a védelem fel tudott mutatni szakértői véleményeket is.
Laikusként biztosan nem lehet indulatok nélkül beszélni erről a kérdésről, mégha felnőtt emberek önálló döntése is volt, hogy Geréb Ágnest és az otthonszülést választották. Azt is tudjuk, hogy háromezer esetben gond nélkül lezajlottak a szülések, ezt nem is vitatja senki. Akinél minden rendben volt, rajong a szülésznőért. A vita ott kezdődik, amikor baj történik, amikor rossz döntések születnek, és ennek tragikus következményei lesznek. Geréb Ágnes jószándékát sincs okunk megkérdőjelezni, de a baj bekövetkezett, két újszülött meghalt, ezért szembe kell néznie a felelősségre vonással. Ezt tudni kellett az első perctől fogva, ahogy belevágott kórházon kívüli szülések lebonyolításába. Ráadásul ikerszülés levezetést vállalta, ami egy 1992-es egészségügyi rendelet szerint az ikerterhesség magában olyan veszélyeztető tényező, ami kizárja az otthon szülést.
Ez az ügy lezárult, a tanulságokat mindenki levonhatja a maga szájíze szerint. Egy kérdésben azonban kérlelhetetlennek kell lennünk, az összes orvosi mulasztást ilyen következetességgel kell vizsgálnia a bíróságoknak, nem lenne jó irány az, ha 1992-es egészségügyi rendelet szerint az ikerterhesség magában olyan veszélyeztető tényező, ami kizárja az otthon szülést csak, egy „rendszeren kívüli” orvoson stautálnának példát.
