A jelenlegi éves érték közel másfélszeresére növekedhetnek a hazai villamosenergia-igények 2030-ra az ország újraiparosítása, az e-mobilitás valamint a hőszivattyús rendszerek elterjedése miatt – véli Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő, aki szerint nem csupán a paksi bővítés, valamint a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítása, valamint a naperőművek fejlesztése mellett gázerőművi kapacitásokra is szükség van.
Jelentős fejlesztések előtt a Mátrai Erőmű – szükség van a korszerű gázerőművi kapacitásokra is
Fotó: Czímer Tamás, CT / Heves Megyei Hírlap
Lapunk megkeresésére kifejtette, éves szinten már most is harminc százalék körül mozog a villamosenergia-import. Ebben az évben március 15-ig az import átlagos mértéke mintegy 1700 MW volt, az eddigi import csúcs pedig több mint 3200 MW-ra adódott. Mindezek súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kérdéseket is felvetnek, mivel a jövőben az európai villamosenergia-rendszerből klímavédelmi és egyéb okok miatt több mint 100 000 MW-nyi erőművi kapacitás fog kiesni, ami az import lehetőségeket nagymértékben szűkíti.
Emiatt Magyarország nemzeti célja az, hogy a jövőbeli igények döntő részét hazai erőművek révén lehessen megtermelni, ehhez pedig újabb erőművi kapacitásokra van szükség – részletezte. Emlékeztetett arra is, hogy a további nap- és újabban szélerőművi kapacitások rendszerbe állításával ugyanúgy lesznek olyan időszakok, amikor ezek a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek csak minimális, néhány megawattnyi energiát képesek termelni. Hárfás Zsolt elmondta ismertette, ez az úgynevezett a Dunkelflaute, azaz a sötétszélcsend időszaka, amikor sem a naperőművek, sem a szélerőművek nem képesek termelni. Például március 6-án az esti órákban a hazai ipari méretű nap- és szélerőművek beépített mintegy 2950 MW-nyi kapacitásából csak pár MW állt rendelkezésre, miközben a háztartási méretű napelemek 1600 MW-os teljesítménye szintén nem állt az áramtermelés szolgálatában.
Sokatmondó adat az is a szakértő szerint, hogy az idei év első két hónapjában a Paksi Atomerőmű a beépített 2027 MW-os beépített kapacitása révén a hazai termelés több mint 50 százalékát biztosította, miközben a közel 2500 MW- ipari méretű naperőmű csak közel 6 százalékot. Ezen a ponton jön képbe a gázerőművi termelés jelentősége: a hazai lignit alapú Mátrai erőmű szintén 6 százalékot biztosított a termelésből, emellett a hazai ellátásbiztonság garantálása érdekében a hazai gázerőművek a termelésből 27 százalékkal részesedtek, szerepük ezáltal már most megkerülhetetlen.
Emiatt a jövőben az igények növekedése és az időjárásfüggő-megújulók kiszabályozása miatt – harmadik pillérként – további gázerőművek építésére is szükség van: a kormány döntése alapján az MVM Csoport közbeszerzést indít a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi ( 2 x 500 MW) és a Mátrai Erőmű visontai telephelyén (max. 650 MW) összesen 1650 megawattnyi korszerű, magas hatásfokú és szabályozható gázerőmű létesítésére, amelyek – az eljárások eredményes lezárását követően – 3-4 év alatt épülhetnek meg – emlékeztetett Hárfás Zsolt. Hozzátette egyúttal, bár az új gázerőművek az ország gázfüggőségét a hazai kitermelés növelése mellett is fokozni fogják, az ellátásbiztonság garantálása érdekében nélkülözhetetlenek. A megfelelő mennyiségű földgáz különböző beszerzési forrásokból biztosítható lesz. Sőt –ahogyan ezt a szakértő korábban is említette és Lantos Csaba energiaügyi miniszter is megfogalmazta nemrég, mindezek mellett szükség lehet egy új telephelyen, újabb atomerőművi egységek építésére is, amelyek lehetnek nagy atomerőművi egységek, vagy kis moduláris reaktorok is. (Az energiaügyi miniszter utóbbiak szükségességéről tett említést.)
Hárfás Zsolt kiemelte, a Mátrai Erőmű jelenleg is nagyon fontos szerepet tölt be a hazai ellátásbiztonság garantálásában. Jelenleg a lignitre alapozott erőmű beépített kapacitása 950 MW (884 MW lignit, illetve van egy 66 MW-os földgázt használó egység is), amelyek révén tavaly 3,4 TWh villamos energiát termelt a Paksi Atomerőmű után a legnagyobb beépített teljesítményű hazai erőmű. Az erőmű jövőképébe beletartozik a meglévő lignit tüzelésű termelő egységek 2029 végéig történő üzemeltetése mellett például az új gázerőművi blokk és két naperőműpark megépítése is a visontai és bükkábrányi bányák rekultivált területén.
Nyitókép – a paksi erőmű (MTI/Sóki Tamás)
