Októberben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a fogyasztói árak, szeptemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal, ezzel eldőlt, hogy másfél év után ismét 10 százalék alatt van az infláció Magyarországon, azaz teljesült a kormány év elején kitűzött célja. Januárban 25,7 százalékon tetőzött a drágulás, azóta ez volt a 9. hónap, hogy csökkent az infláció.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa előzőleg azt jósolta, hogy a pénzromlás mértéke a szeptemberi 12,2 százalék után a múlt hónapban éves bázison 10,3 százalékos, havi alapon pedig 0,2 százalékos lehetett.
Tehát a mai adat egyértelműen meglepetés, ami az üzemanyagok árcsökkenésének tudható be. Ráadásul beigazolódott az a korábbi feltételezésünk is, hogy nincsen árnyomás a magyar gazdaságban, ugyanis már a negyedik egymást követő hónapban mutatott a havi maginflációs index alacsony, 0,3 százalékos értéket.
Augusztusban még feljebb tolta a teljes inflációs pályát az üzemanyagok drágulása, emiatt úgy tűnt, hogy nem októberben, hanem csak novemberben lesz 10 százalék alatt a pénzromlás üteme. Hogy nem így lett végül, az az üzemanyagok árcsökkenésének köszönhető, a KSH szerint októberben 3,8 százalékkal lettek olcsóbbak az üzemanyagok, ami képes volt kompenzálni a nyári drágulást. Még szeptember végén ült le Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az üzemanyagkereskedőkkel, bár sok részlet nem ismert a tárgyalásról, annyit azonban tudni lehet: a kormány kérése az volt, hogy legalább a régiós középmezőny szintjére csökkentsék az áraikat, illetve az árstop kivezetése után megemelt árréseiket. A tárgyalásnak meg is lett a hatása, azóta a benzin mintegy 60 forinttal, a gázolaj pedig 40 forinttal lett olcsóbb.
Nagy Márton: lebirkóztuk az inflációt!
A célzott intézkedések eredményesek voltak, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció mértéke, ráadásul a nyugdíjas fogyasztói árindex még kedvezőbb, 9,1 százalékos szintre süllyedt. Ezzel tehát a kormány lebirkózta, és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, idő előtt teljesítve korábbi vállalását – állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH adataiat értékelve.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a háború, a szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, amely olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán.
A családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében ezért a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét
– mondta a miniszter, hozzátéve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr világos célt tűzött ki a kormány elé: először le kell törni, majd 2023 végéig egy számjegyűre kell csökkenteni az inflációt. Ezért az áremelkedés megfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium számos eszközt és intézkedést kidolgozott, így a kormány többek közt bevezette a kötelező akciózást és az online árfigyelő rendszert.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható: Világgazdaság
Fotó: Mónus Márton / MTI
