Ulf Zieglert, a medgyesi konzisztórium lelkészét a Hotnews román hírportál alapján idézi a kronika.ro. Elmondta, ily módon szeretnék megmenteni az évszázados műemlékeket, eddig azonban nem akadt jelentkező. „Nincs már ott semmi látnivaló.”
A tizenhat áruba bocsátott erődtemplom egyike a Szeben megyei Csicsóholdvilág (szászul: Åppesstref, németül: Abtsdorf bei Marktschelken, románul: Țapu) erődtemploma. Az egykor 380 lelkes szász közösségből mára hárman maradtak. Bár az egyház igyekszik kisebb javításokat végezni a több mint 500 éves ingatlanon, az erődfal több helyen is bedőlt, és az épület is leromlott állapotban van, sürgős beavatkozás hiányában félő, hogy összedől. A műemlék veszélyes állapota miatt zárva áll, igaz, ezzel a lopásoknak is megpróbálja elejét venni az egyház, ugyanis az orgona és oltár egyes darabjait elvitték, ahogy a padok és padlózat is hiányoznak.
A szász evangélikus egyház honlapján szereplő információk szerint 15 erődtemplomnál végeznek állagmegőrzési, felújítási munkálatokat a romániai Regionális Operatív Program keretében, Csicsóholdvilág nem szerepel a listán. Ellenben több település – például Feketehalom, Kőhalom és Szászfehéregyháza – műemlék temploma mellett megtalálható rajta a Brassó megyei Szászveresmart (Rotbav) erődtemploma, melynek tornya és a hajó egy része tavaly februárban leomlott. A közvetlenül az E60-as európai út mellett álló templom egyike a legrégebbi barcasági szász templomoknak, építése 1250-ben kezdődött, a 15. században erősítették meg, és vették körül erődfallal. Szintén tavaly omlott le a Brassó megyei Rádos templomtornya is, a több mint 500 éves építményen hosszanti repedés jelent meg, mely egyre szélesedett, és bár a szakértők gyors beavatkozást sürgettek, mire a romániai hatóságok léptek, lezuhant a harang és vele együtt a torony egy része is.
A templomot egyébként már 2014-ben bevették egy átfogó, uniós finanszírozású felújítási projektbe. Kiemelkedő építészeti jelentősége van, mivel a 15. században elkezdett felépítése óta nem végeztek nagyobb módosításokat rajta, és egy, a reformáció előttről származó falfestmény ékesíti. Az evangélikus egyház felújítási projektjének keretében tavalyig húsz erődtemplomot restauráltak. Újabb 18 vár felújításra, valamint arra, hogy bekerüljön a különböző turistaprogramokba – restaurálásuk közel tízmillió euróba kerülne. Vlad Alexandrescu korábbi művelődési miniszter tavaly, a két templomtorony leomlása után sürgősségi pénzalap létrehozását javasolta a veszélyeztetett épített örökség megmentésére. Közölte, Romániában több mint 600 műemlék épület áll az összeomlás szélén, elsősorban a gazdátlanul maradt szász erődtemplomokat fenyegeti a megsemmisülés veszélye.
A szászok erdélyi betelepítését a 12. század közepén II. Géza királyunk kezdte el, s nevükkel ellentétben nem Szászországból, hanem a Német-római Birodalom nyugati részéből származnak.
1224-ben II. András (Endre) kiváltságlevelet adott ki számukra, ez az Andreanum (a német történészek arany szabadságlevélként említik), amely a Szászváros és Barót közötti szászokat közösségként, egységes jogi személyként határozza meg jogaikkal és a király iránti kötelezettségeikkel. Ezt később több magyar király is megerősíti, jogaikat még jobban kiterjeszti.
1910-ben mintegy negyedmillió szász élt Erdélyben, és körülbelül ennyien voltak még a negyvenes években is. Kisebb részük a románok második világháborús átállása miatt Ausztriába és Németországba menekült, a világháború után Erdélyből sokukat szovjet lágerekbe deportálták, az életben maradottak azonban visszatértek Romániába. A kommunista diktatúra idején mintegy 150 ezren vándoroltak ki Németországba, a Ceausescu-rezsim kifejezetten áruba bocsátotta őket, de a rendszerváltás után is folytatódott kitelepülésük. Ma mintegy 10-15 ezren lehetnek, a 2011-es népszámláláskor a magukat németnek valló szászok és (a Bánságban, Partiumban jóval később megtelepedő) svábok száma 36 ezer volt.
