Az elnök szerint a bejelentésben és az arról szóló közleményben egyértelműen és világoisan megfogalmazták − amit ő is elmondott −, hogy az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa fontosnak tartja a megfelelő mértékű szigorítást, a szigort pedig addig tartja fenn, ameddig szükség van rá.
Csütörtökön a moinetáris testület olyan ülést tartott, amikor még nem állt rendelkezésükre a bank stábjának negyedéves átfogó gazdasági előrejelzése. A frissen közzétett banki felmérésből azonban kiderült, hogy a kamatemelések kifejtik a hatásukat, de még mindig bizonytalan, hogy mekkora késéssel és mekkora erővel.
A mögöttes inflációs nyomás továbbra is erős, azaz világos, hogy az EKB-nak tovább kell haladnia – fejtette ki Lagarde, amellett, hogy az inflációban és a növekedésben is számos kockázati tényezőt látnak, felfelé és lefelé mutatóan is − utalt rá írásában a VG.hu. A felfelé mutató inflációs kockázatok között említette az elnök a legutóbbi európai béregyezségeket, a háztartási keresletet, illetve a cégek profitéhségét, a háború melletti kitartást, ami egyértelműen felhajthatja az energiaárakat.
Christine Lagarde közölte: a döntéshozók véleményei széles spektrumon mozogtak az ülésen, ugyanakkor egyetértés volt abban, hogy nincs megállás, le kell küzdeni az inflációt. Volt olyan döntéshozó, aki nagyobb, 50 bázispontos emelés mellett kardoskodott, olyan azonban nem akadt, aki azt mondta volna, hogy nem kell emelni.
A következő döntéseket három tényező befolyásolja majd: a beérkező adatok, a mögöttes infláció és a kilátások, és a szigorítás hatékonyságáról felgyűlő információk – foglalja össze a VG.hu cikke.
Lagarde sajtótájékoztatójának elején a gyengülő euró már szinte az 1,1-es kulcszintet tesztelte a dollár ellenében, de aztán sarkon fordult, és ismét megközelítette az 1,105-öt. Eközben a forint napi csúcsára erősödött – egyben az elmúlt több mint egy év legerősebb szintjeit tesztelve – és fölé ment a 373-as szintnek az euróval szemben.
Borítókép: Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban (Fotó: Andre Pain/AFP )
