A vita résztvevői Füredin kívül Patrick Gaspard, a Soros-féle Open Society Foundations (OSF) elnöke, James Kirchick, amerikai konzervatív, de Trump-ellenes újságíró, és Roula Khalaf, a milliárdos tőzsdespekulánst 2018-ban az év emberének kikiáltó Financial Times szerkesztője voltak.
Mindebből azért már sejthetjük, milyen klímában kellett kifejtenie Füredinek saját, nem éppen hízelgő véleményét Sorosról, valamint azt is gyorsan megválaszolhatjuk magunknak, mennyire volt valóban nyitott az esemény címében rejlő kérdés: szentről avagy bűnösről beszélhetünk Soros esetében.
Füredi – aki nemrég Magyarországon tartott előadást az Európa jövője című konferencián – ennek ellenére a tőle megszokott magabiztossággal mondta el az összegyűltek körében nem éppen népszerű véleményét.
Először arról beszélt, hogy nem arra kellene koncentrálni elsősorban, hogy Soros vajon jó vagy rossz ember, hanem azt szükséges észrevenni, hogy a milliárdos Istent játszik. Később – ahogy ezt már többször megtette – arra is felhívta a figyelmet, hogy a “filantróp” túl nagy politikai hatalommal, privilegizált helyzettel rendelkezik. Ezt alátámasztandó elmondta, hogy a senki által meg nem választott Soros milyen EU-s vezetőkkel találkozott az elmúlt időben, kiemelve Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét, valamint utalt Frans Timmermansra is, amikor bizottsági alelnökökről beszélt, majd feltette a kérdést: hogy lehetséges az, hogy Soros ilyen hamar tud ilyen fontos politikusokkal találkozni?
Füredi azt is kifejtette: mindig gyanús, amikor egy oligarcha befolyásolni akarja a közéletet, és így segít hatalomba politikusokat.
A szociológus elmondta, hogy 2013-ban vendége volt egy rendezvénynek Budapesten, ahol a Soros-féle OSF munkatársaival találkozott, akik azzal dicsekedtek egymásnak, mekkora hatásuk volt az arab tavasz és más forradalmak kirobbantásában. Füredi felhívta rá a figyelmet: tisztán látszik, milyen következményei lettek mindennek például Líbiában, majd hozzátette: ha azt akarjuk, hogy oligarchák befolyásolják a közéletet és a politikát, akkor megáshatjuk a demokrácia sírját. Ezt a történetet egyébként Füredi már korábban egy, a Telegraph hasábjain megjelent véleménycikkében is elmesélte, melyet a Figyelő is szemlézett.
Attól még, hogy Soros kórházakat támogat, nem szabad elfelejteni, hogy ő elsősorban politikát csinál, annak ellenére, hogy nincs megválasztva. Ha valaki brexitellenes kampányokra költ, az egyértelmű politikacsinálás és befolyásolása a közéletnek – húzta alá Füredi.
A szociológus a magyar ellenzékre is kitért, akik – úgy véli – mindig nagyon hamar magukévá teszik Soros üzeneteit. Az igazi kérdés Füredi szerint: Miért egy oligarcha akarja eldönteni, hogyan kell kinéznie egy demokráciának?
A vita során szóba került a magyar kormány kampánya is, amely Soros nem kívánt befolyására hivatott felhívni a figyelmet és amelyet egyesek antiszemita kampányként értékeltek. Ezzel kapcsolatban Füredi elmondta, hogy Londonban és Párizsban jóval nagyobb antiszemitizmus tapasztalható, mint Budapesten.
A professzor többször is kifejtette: Soros esetében a közvélemény sokszor kettős mércét gyakorol, például mindenkit aggaszt, ha az orosz befolyásolás gyanúja felmerül egy választás során, de a spekuláns befolyása már senkit sem zavar. Meg is kérdezte a közönségtől: mit éreznének, ha egy orosz oligarcha pénzzel támogatna egy politikai szervezetet Angliában? És vajon miért van az, hogy ha Soros műveli ugyanezt, akkor róla azt gondolják, hogy őt biztosan a legjobb szándék vezérli sőt, amit ő folytat, az nem is politika.
Végezetül Füredi megjegyezte: jobban kellene bíznunk a választókban és a választásokban, ehelyett manapság mégis nagyobb hitünk van pár “filantrópban”.
A teljes vita az alábbi videón megtekinthető:
Borítófotó: origo.hu
