Többéves szakmai egyeztetés eredményeként született meg április 27-én az a fővárosi rendelet, amely az első lépés a közösségi mikromobilitási eszközök budapesti helyzetének rendezésében. Bene Márk, az egyeztetési folyamatban részt vevő PRM-CEE tanácsadó cég szakértője foglalta össze az új szabályozással kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.
Csak kijelölt helyeken lehet lerakni az e-rollereket
A rendelet meghatározza azokat az ún. mikromobilitási pontokat (MMP-k), amelyeken a használaton kívüli kerékpárok, rollerek leparkolhatók. Mivel fővárosi szabályozásról van szó, ezért csak a Budapest tulajdonában álló területeken létesítendő pontokra vonatkozik. Ezeken túl az előírások meghatározzák a szolgáltatás működtetésének egyéb feltételeit is:
- A szolgáltatók által fizetendő közterülethasználati-díj eszközönként havi 50 és 1000 forint között mozog e-rollerek esetén az elhelyezéstől függően. A belvárosi területeken a legmagasabbak a díjak, míg a külvárosban – az ottani felhasználók kiszolgálását ösztönzendő – a Főváros 50 forintos havidíjat határozott meg.
- A díjból 25 százalékos kedvezményt kap a szolgáltató, ha az eszközök begyűjtésére, szállítására környezetbarát (zéró emissziós) járműveket használ, illetve, ha felhasználási adatokkal segíti a BKK-t az utazásszervezésben.
- A szolgáltatók az eszközökön három helyen egyedi azonosítót kötelesek feltüntetni, ami a szabályszegések felderítését és a szabályszegő felhasználók beazonosítását segíti elő.
- Az MMP-ken kívül tárolt eszközök szolgáltatói napi 5000 forint bírságra számíthatnak eszközönként.
Mely eszközöket érinti a rendelet?
A rendelet definíciója szerint mikromobilitási eszköz a kerékpár, a roller, továbbá például a hoverboard vagy monocycle.
Milyen időrendben valósul meg?
A jogszabály fokozatosan lép hatályba, mivel időbe telik a mikromobilitási pontok kialakítása, határaik felfestése. Elsőként az eszközök használatát tekintve legfrekventáltabb területekre vonatkozik majd az új szabályozás: az V., VI., VII. és VIII. kerületek egyes belső területeinek fővárosi tulajdonú részein június 1-től hatályos, míg más területeken – a belvárostól kifelé haladva – július 1-től, illetve október 1-től.
Következő lépések: kerületi szabályozás, KRESZ módosítás
A mostani, fővárosi tulajdonú közterületeken létesítendő MMP-k helyzetének rendezését követően a tervek szerint a BKK és a kerületek között létre fog jönni egy-egy külön megállapodás, amely alapján utóbbiak vállalják, hogy a rendeletben foglalt alapelvek és keretek mentén alkotják meg vagy módosítják a saját szabályozásukat. A megfelelő szabályozási környezet életbe lépését követően, a kerületek és a szolgáltatók fektetik majd le a működés feltételeit (a fővárosi rendeletben meghatározott keretek között). Bene Márk szerint így biztosított, hogy homogén szabályozási környezet jön létre, amely ugyanakkor megőrzi a kerületi sajátosságok miatt szükséges rugalmasságot, valamint áthidalja a kétszintű önkormányzatiságból eredő kihívásokat.
Ugyanakkor az e-rollerek közlekedésben való részvételének feltételeit és hivatalos definícióját egy KRESZ-módosítás keretein belül kellene meghatározni, ami viszont évek óta húzódik, és amelyet feltehetően az új Országgyűlés fog majd tárgyalni. A leendő KRESZ szabályok elsősorban a felhasználókra vonatkoznak majd.
Címlapkép: Shutterstock
