TOP200 Tartalom
A villamos energia bruttó magyarországi termelése tavaly meghaladta az egy évvel korábbit, a felhasználása pedig az előállításánál is nagyobb arányban bővült. E különbség fokozta ugyan a gazdaság áramimporttól való függését, de mutatta az erősödését is. Igaz, a primer energiahordozók 448,8 petajoule-os (PJ) belföldi termelése – amely az áramtermelésnél szélesebb kategória – már esett a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, ahogyan a teljes energiaimporttól való függés is, mégpedig 56,2 százalékról 54,4-re. Bár ez utóbbi csökkenés jó hír, az ország így is aggasztóan ki van téve az energia-, illetve energiahordozó-behozatalnak, ez pedig különösen nagy kockázatot jelent a 2022-ben kibontakozott európai energiaválság közepette, főleg, mivel a külföldről vásárolt szénhidrogénünk döntően oroszországi eredetű.
Karbonsemleges forrásból
A bruttó hazai áramtermelés 2,5 százalékkal, 35,8 terawattórára (TWh) emelkedett a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes, 2021-es adatai szerint. E mennyiség 63,8 százaléka karbonsemleges forrásból származott, ami 44,7 százaléknyi atomerőművi, 10,6 százaléknyi napenergia és 10,5 százaléknyi egyéb megújuló forrásból származó áramot jelent. A megújuló forrásból előállított áram mennyisége az előző évhez képest 24,2 százalékkal bővült. A termelésben a megújuló energiaforrások 55,2 százalékát a napenergia, 25,9-ét a biomassza, 9,5-ét pedig a szélenergia adta. A naperőművek 54,3 százalékkal több áramot termeltek, mint egy évvel korábban, összesen 3793 gigawattórát (GWh).
Az ország legnagyobb energiatermelője az MVM, 2021-ben a csoport erőművei adták az országos termelés 59,4 százalékát, egyúttal a teljes áramigény 43 százalékát elégítették ki. Az országos villamosenergia-rendszer (VER) zavartalan működését 11 rugalmas üzemű, nagy hatásfokú gázturbina biztosította tavaly is. A csoport távhőtermelő berendezései 2021-ben is maradéktalanul ellátták a feladatukat a cég közzététele szerint, és részt vettek a rendszerszintű szabályozásban. Az MVM megújuló programjának első, 2020-ban zárult szakaszában két naperőművet telepítettek, összesen 41 MW teljesítménnyel, mellette további 108, fél megawattosnál kisebbet. Tavaly a csoport megújuló portfólióját kezelő MVM Zöld Generáció Kft.-hez került a Tiszavíz Vízerőmű Kft. is, utóbbié Kiskörei Vízerőmű és a Tiszalöki Vízerőmű.
Néhány kiemelt tényezőn múlik, hogy a karbonsemleges termelés magas aránya milyen sikerrel tartható fenn a következő években. Igen jelentős szerepe lesz annak, hogy a paksi atomerőmű milyen kihasználtsággal működik. A nagyobb rendelkezésre állását segíti, hogy a 12 hónaposról átállt a 15 hónapos üzemanyagciklusra, vagyis az adott blokkokat már ritkábban kell fűtőelemcsere és az akkorra időzített egyéb karbantartás miatt leállítani. Szempont a létesítmény üzemidejének terítéken lévő meghosszabbítása is, enélkül azokat 2032 és 2037 között le kellene állítani. Sok múlik azon is, hogy mikor adják át a két új – az 5. és a 6. – paksi blokkot. Létesítésük 2022 őszén megkapta az engedélyt, 2030-ban már működniük kell. Ekkor a mai 2000 megawattról (MW) 4400-ra nő a hazai beépített nukleárisenergia-termelő kapacitás. Ám nem szabad elfelejteni, hogy az atomerőművek fűtőelemei is importból, azon belül is Oroszországból származnak.
A karbonsemlegesség felé vezet a megújuló energiaforrások növekvő kihasználása is. Ez Magyarországon jellemzően állami támogatással telepített, épített napelemeket, naperőműveket jelent. Ezek beruházási költségei azonban az idén annyira megnőttek – nem beszélve a kivitelezéshez szükséges kapacitások hiányáról –, hogy szakmai szervezetek szerint már a folyamatban lévő projektek megvalósítása is kérdéses, így aligha ismételhető meg a 2021-es telepítési boom. Az is befolyásolja a karbonmentes termelés arányát, hogy hogyan alakul a nem karbonmentes termelés, vagyis mennyire csökken a gázüzemű erőművek termelése a gáz drágasága miatt, illetve mennyire vesz majd lendületet a környezetre káros, ám hazai energiahordozóra támaszkodó lignitalapú termelés.
Fordulat a fosszilisek termelésében
A 2021-ben Magyarországon felszínre hozott 32,3 PJ-nyi szén – döntően lignit – a teljes hazai elsődlegesenergia-termelésnek csak a 7,2 százalékát jelentette, és egy több éve tartó csökkenés eredménye. Hat éve még kétszer, húsz esztendeje pedig háromszor ennyi szenet bányásztak. Kőolajból kicsit több, földgázból kicsit kevesebb került ki a hazai kutakból, mint egy évvel korábban (45,6, illetve 48,9 PJ), de összességében mindkét szénhidrogéntípus termelése zsugorodik. A hazai olajtermelés a 2000-es bő kétharmadára szelídült 2021-ben, ráadásul a tevékenység vonzereje erősen megcsappant az üzemanyagárak 2021 őszén bevezetett maximálása miatt. Nem érdemes ugyanis azért olajat bányászni, hogy a belőle előállított üzemanyagot veszteséggel kelljen eladni, és még exportálni se legyen szabad. E hatás 2022 egészében is fennmaradt a cikkünk készítése idején hatályos rendelet szerint.
A földgáztermelés lassulása még látványosabb: a 2021-es mennyiség a 15 évvel ezelőttinek körülbelül a fele. Ám ahogyan a lignit, úgy a gáz esetén is a hazai termelés felfuttatását várja el a kormány, csakhogy az utóbbi feladatot nem a legnagyobb hazai termelőre, a Molra, hanem az állami kézben lévő MVM-re testálta. Az MVM még nem sok gázt hozott fel a fennállása óta, és közvetlenül vélhetőleg ezentúl sem fog, mert a feladatra a csoporthoz tartozó MVM CEEnergy Zrt. egy 50-50 százalékos vegyesvállalatban összeállt a Horizont General LLC céggel.
Kisebb visszhangot kap, de eléggé látványos az éghető megújulókból és hulladékokból előállított energia mennyisége. A szegmens megítélésére azonban környezetvédelmi szempontból kérdéses, mert bár fenntartható tevékenységről, a körforgásos gazdaság fontos eleméről van szó, a biomassza és a hulladék tüzelése csak annyiban környezetkímélő, amennyiben azt konkrét égetőmű technológiája lehetővé tesz. Pedig hatalmas tételről van szó, a 2021-es 123,2 PJ a 2000-esnek majdnem a négyszerese. Még többet mondanak a számok, ha azt nézzük, hogy egyedül biomasszából és hulladékból közel annyi energiát állítottak elő 2021-ben, mint amekkora energiatartalmat a szén-, az olaj- és a gázbányászat együtt képviselt. A hulladék- és a biomassza-égetésnek elsősorban a hő, kisebb mértékben – bár erőműve válogatja – a villamosenergia-termelésben van szerepe. Ellenzői a károsanyag-kibocsátásán felül azt is felróják, hogy túl sok hasznosítható hulladék is a kazánban végzi. Mindazonáltal azt, hogy 2015-től csökkent az ilyen forrású energiatermelés (2021 kivétel volt), okozhatta a hulladékok saját anyagukban való hasznosítása is.
Ötéves rekordfelhasználást mértek
Magyarország villamosenergia-felhasználása 2021-ben 4,9 százalékkal haladta meg a 2020-ast a MEKH jelentése szerint, egyben ötéves rekordot döntött a lakossági és az azon kívüli szegmensben is. A bázis azonban alacsony volt, mert 2020-ban megtört a fogyasztás addigi bővülése a járvány kapcsán született korlátozások miatt. A lakossági villamosenergia-fogyasztás 2020-hoz képest 8,8, 2019-hez viszonyítva pedig 13,3 százalékkal emelkedett a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) nélkül. A nem lakossági szektor felhasználása a 2020-asnál 5,1, a 2019-esnél 1,1 százalékkal volt magasabb.
Az ellátásban jelentős nettó import aránya 26,3 százalék volt. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy 2021 júniusában újabb mérföldkőhöz ért hazai VER fejlesztése azzal, hogy üzembe helyezték a magyar és szlovén villamosenergia-átviteli hálózatot összekötő Hévíz–Cirkovce 400 kilovoltos (kV) határkeresztező távvezetéket. Ezzel Magyarország az összes szomszédjával összekapcsolta a villamosenergia-hálózatát. Abban a hónapban sikeresen elindult a térség villamosenergia-piacainak összekapcsolása is. Az összekacsolás hozzájárul a határkeresztező kereskedési lehetőségek bővüléséhez, a regionális árak kiegyenlítődéséhez és az ellátásbiztonság erősítéséhez. Magyar oldalról a Mavir Zrt. és a HUPX Zrt. mellett a MEKH mint nemzeti szabályozó hatóság is aktívan részt vett az összekapcsolás előkészítésében.
Belendültek az árak, rendben ment a fűtés
Bár az áram- és gázárak csak 2021 őszén szabadultak el látványosan, már a tavasztól mozgolódtak. A MEKH júniusban arról számolt be, hogy az európaival összhangban a magyar piacon a másnapi zsinóráramárak átlaga 78 euró volt megawattóránként (MWh), de több napon meghaladták a 100 eurót, a 2021-es zsinórárak pedig 74 euróra emelkedtek, ami a 2020-as értéknél 50 százalékkal magasabb. Decemberben már azt írta, hogy a magyar termék ára továbbra is követte a németet, sőt, annál jellemzően 10 euróval magasabb volt. 2021. december 22-én a németországi 2022-es termékár 324,6 eurón állt, ami hónap elejinek a 2,3-szorosa.
Fotó: Getty Images
Áprilisban a földgáz másnapi záróára 22,71 eurócent volt a hazai gáztőzsdén, a CEEGEX-en, és már ez is több mint két és félszeresét tette ki az egy évvel korábbinak. A jegyzések novemberben nőttek a legmagasabbra, volt példa 120 eurós spotárra is. A 2020/2021-es gázévben a MEKH jelentése szerint tovább bővült a hazai fogyasztás, sőt, 2011 óta a legmagasabb éves szintre emelkedett, elsősorban az átlagosnál hidegebb időjárás miatt.
A hazai felhasználók által elfogyasztott földgáz mennyisége tavaly 11,06 milliárd köbméter volt a MEKH és az FGSz Földgázszállító Zrt. adatai szerint, a növekedés egy év alatt nyolc százalékot tett ki. A hazai lakossági fogyasztók, változatlan árak mellett, 12 százalékkal több földgázt használtak fel, mint 2020-ban, a nem lakossági felhasználás pedig négy százalékkal nőtt. Tavaly áprilisban megszűnt a Szerbiába irányuló gáztranzit, a regionális energiapiaci változások miatt pedig jelentősen, mintegy 80 százalékkal esett az importált és exportált gáz mennyisége. Tavaly a korábban jellemző, Ukrajna felőli beszállítási útvonalat felváltotta a Szerbiából érkező, emellett jelentősen nőtt a Romániából jövő és december vége óta Horvátországból is kapunk földgázt.
Télen az ország 6,22 milliárd köbméter földgázt használt, az ellátás zavartalan volt. A mennyiségből a lakosságra 2,6 milliárd köbméter jutott, 224 millióval több, mint az előző télen. A föld alatti földgáztárolók 2,42 milliárd köbméter zárókészlettel, több mint 38 százalékos töltöttséggel zárták a kitárolási időszakot.
A Magyar Földgáztároló Zrt. az ország legnagyobb kereskedelmi földgáztároló vállalataként négy föld alatti gáztároló létesítményt üzemeltet, ezek együttes mobilgáz-kapacitása 4,43 milliárd köbméter, és naponta összesen 49,8 millió köbméter gáz tárolható ki belőlük. A társaság ezzel Kelet-Közép-Európa legnagyobb tárolói szolgáltatója.
Besegítettek a hatósági árak az üzemanyagpiacon
A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tagjainak kiskereskedelmi értékesítése 5,4 százalékkal, 3,8 milliárd liter fölé nőtt, ez az országos gázolajeladásoknak körülbelül a kétharmadát, a benzinének pedig a háromnegyedét tette ki, hiszen vannak a MÁSZ-tagokon kívüli piaci szereplők is. A 2021-es felfutás – amely a 2020-as 7,8 százalékos csökkenést követte – egyik fő oka az lehetett, hogy november 15-től a kormány literenként 480 forintban maximálta a normál minőségű üzemanyagok árát.
Viszont a magas piaci árak és az ársapkás termék vonzereje miatt a vevők egy része elfordult a drága prémiumbenzintől, amelynek a forgalma éveken át töretlenül nőtt. 2020-ban még slágertermék volt a prémiumbenzin, mert csak öt százalék bioösszetevőt tartalmazott, szemben a normállal, amelyet az év elejétől tíz százalékig kellett adalékolni. Ez az előnye 2021-ben az említettek miatt elenyészett. A gázolajeladások 6,6 százalékos növekedésében nem érződött a normál és a prémium „ellentéte”, mert itt kisebb volt a normál és a prémiumtermék ára közötti különbség, továbbá, mert a prémiumdízel egy része is hatósági áras maradt. A normál minőségből 5,6, a prémiumból pedig 14,7 százalékkal kelt el több az előző évinél.
Pörgött az elektromobilitás
Az év végén 1880 nyilvános, engedélyköteles elektromos töltőberendezést tartott nyilván a MEKH, 33,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban és négy százalékkal többet, mint az év harmadik negyedévében. A tisztán elektromos gépjárművek (5E kategória) száma az előző negyedévhez képest 21, a zöld rendszámúaké pedig 14 százalékkal nőtt.
A berendezések és az elektromos gépjárművek darabszámának bővülésével az egyen- (DC) és a váltóáramú (AC) töltések száma, valamint a töltésre fordított energia mennyisége is jelentősen emelkedett. A töltőkön 10 907 MWh áram kelt el, 3942 MWh-val több, mint 2020-ban, ami 56,6 százalékos bővülés. A szolgáltatók Budapesten adták el a legtöbb villamos energiát AC-berendezéseken. Ezt követi Pest, majd Fejér megye. DC-töltéssel Pest megyében volt a legnagyobb a villamosenergia-értékesítés, majd Budapest és Győr-Moson-Sopron megye következett. A háztartási és egyéb nem nyilvános töltésnél elfogyasztott energiamennyiség nem szerepel a beszámolóban.
B. Horváth Lilla
