A szankciók 2022-ben a vártnál jóval kisebb visszaesést és így kárt okoztak Oroszországnak – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Kifejtette, a becslések 11-15 százalékos GDP visszaesést mutattak, ehhez képest az Európai Bizottság most 4,5, az IMF pedig ennél is alacsonyabb, négy százalék alatti recessziót valószínűsít.
Amíg a vezetékes gáznak nem egyik napról a másikra lehet piacot találni, addig az orosz LNG-export nőtt, és a bevételek sem apadtak el egyáltalán
Fotó: PuzzlePix/Shutterstock
Az csak részben igaz, hogy amit Európa nem vásárol fel, azonnal más piacokra kerül, mivel az energiahordozók nem csoportosíthatók át ennyire gyorsan a hiányzó infrastruktúra – például csővezetékek – miatt – így a szakértő, majd rámutat, hiába csökkent a vezetékes orosz gáz exportja, a cseppfolyósított változaté nőtt, és a bevételek várt bezuhanása sem következett be, Oroszország a „pénzénél maradt”. A szankciók talán leginkább abban fájnak Oroszországnak, hogy nem fér hozzá számos alapanyaghoz, félkész termékhez, illetve elsősorban technológiához, így ezek hiányában nem képes minden terméket előállítani vagy csak rosszabb minőségben – azaz érdemi hatása azoknak a büntetőintézkedéseknek van, amelyek az orosz importot érintik.
Beszámol arról is, hogy a szankciók hatásait azok az országok érzik jobban, amelyek Fföldrajzilag közelebb fekszenek a háborús konfliktushoz. Kiemeli a magas élelmiszerinflációt, megjegyezve, hogy annak hátterében nem csupán az energia, hanem a műtrágya drágulása is szerepet játszik, valamint a gabonakereskedelem is.
A lap megszólaltatta az Alapjogokért központ elemzőit is, akik rámutattak, túl azon, hogy a nemzeti konzultáció intézménye „jobboldali hungarikum”, egyetlen más ország sem kért a választóktól visszajelzést a szankciós politikát illetően, holott egy ilyen témában szükséges és érdemes volna. Ismert, a válaszadók 97(!) százaléka ellenzi a büntetőintézkedéseket, ami egyfajta nemzeti konszenzus.
Végezetül két adatot emelnek ki: Oroszország olaj- és gázeladásból származó költségvetési bevételei tavaly 28 százalékkal, 2500 milliárd rubellel emelkedtek a megelőző évhez képest. Oroszország olajtermelése tavaly tízmillió tonnával (két százalékkal), 535 millió tonnára nőtt, miközben az olajexport hét százalékkal bővült, azaz a szankciók eredeti célja nem teljesült.
Borítókép: Móricz-Sabján Simon, VG
