Hétfőn reggel az augusztusi kereseti adatokat ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a figyelo.hu megkeresésére elmondta, júliusban a keresetek éves alapon átlagosan 15,3 százalékkal emelkedtek, míg a 13,7 százalékos inflációt figyelembe véve a reálkereset 1,4 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábbinál. A nominális keresetek szintjében augusztusban csak minimális emelkedésre számítunk, miközben ismert, hogy az infláció augusztusra 15,6 százalékra gyorsult. Így kérdéses, hogy a reálbérek változása augusztusban még a pozitív tartományban maradt-e – szeptemberben már biztos, hogy negatív lesz. Ezzel a reálkeresetek emelkedésének egy több éve zajló folyamata zárul le – ismertette.
Továbbra is magas szinten a foglalkoztatás
Csütörtökön a szeptemberi munkaerőpiaci adatok jelennek meg. Augusztusban a foglalkoztatás továbbra is magasan alakult, 4,7 millió főt tett ki, miközben havi alapon stagnált – emlékeztetett Regős Gábor. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékot ért el, ami bár rendkívül alacsony, a júniusi mélyponthoz képest már némi növekedést jelent – mutatott rá. A szeptemberi adatokban nem számítanak nagy változásra. Kérdés, hogy a romló gazdasági környezet nyomán látszik-e már az adatokban a foglalkoztatás csökkenése. A foglalkoztatás mérséklődését gátolhatja ugyanakkor a munkaerőhiány, hiszen egyelőre az állásukat elvesztők még találhatnak más vállalkozásoknál munkalehetőséget.
Pénteken a szeptemberi ipari termelői árakról szóló statisztika jelenik meg. Regős Gábor erről azt mondta, augusztusban folytatódott az ipari termelői árak drasztikus emelkedése: a mutató éves szinten 43,4, míg havi szinten 4,1 százalékkal nőtt. Ebben az alapanyagok drágulása mellett az energiaárak elszállásának és a forint gyengülésének volt szerepe. Várhatóan a szeptemberi adat is hasonlóan jelentős áremelkedésről ad számot, hiszen a fenti tényezők az év kilencedik hónapjában is fennmaradtak.
Hangsúlyozni kell az elkötelezettséget
Fontos esemény a héten, hogy kedden ülésezik a jegybank monetáris tanácsa. Ismert, az előző havi ülést követően a jegybank 125 bázispontos emeléssel 13 százalékos szintet elérve a kamatemelési ciklusnak véget vetett. A forint árfolyamának további jelentős gyengülése miatt azonban bár az alapkamaton nem változtatott, az eszköztárat átalakítva másfél hete bevezette az egynapos betétet, amelynek kamatát 500 bázisponttal magasabban, 18 százalékon határozta meg, azaz, bár az alapkamatot nem emelte, mégis jelentős szigorítást hajtott végre.
A forint a bejelentés hatására jelentősen erősödött, azonban továbbra is gyenge, így fontos a jegybank részéről a szigor fenntartása, a további árfolyamerősítés – mutatott rá Regős Gábor. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a jelenlegi monetáris kondíciók a keddi döntést követően is fennmaradnak, azonban fontos lesz a kommunikáció. A kamatdöntéshez fűződő közleményben nagyon hangsúlyozni kell az infláció letörése iránti elkötelezettséget.
Európa is szigoríthat
Ami a nemzetközi színteret illeti, csütörtökön tartja kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank. Az EKB a magyar jegybanknál jóval később, csak idén júliusban kezdett kamatemelésbe, korábban az inflációt átmenetiként kommunikálta – mondta Regős Gábor. A mostani ülésre a júliusi ötven és a szeptemberi hetvenöt bázispontos kamatemelés után kerül sor. Ugyanakkor, tekintettel a tíz százalékra gyorsuló inflációra, további szigorításra van szükség. Az biztosra vehető, hogy a mostani ülésen további hetvenöt százalékos emelésre kerül sor. Kérdés, hogy mond-e valamit a jegybank arról, hogy meddig emeli a kamatokat (a piac decemberre újabb 75 bázispontot vár), illetve, hogy milyen döntés születik a likviditás szűkítésével kapcsolatban. Az EKB szigorításra jó hír lehet a forint számára is, hiszen az euró dollárral szembeni erősödése a forintra is pozitív hatást gyakorolhat – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.
Az Eurostat adatai közül a pénteki bizalmi indexeket lehet kiemelni szerinte, amelyeknek különösen a mostani nehéz és bizonytalan gazdasági helyzetben van nagy szerepük. Szeptemberben a gazdasági hangulatot leíró ESI mutató 3,6 ponttal zuhant 92,6 pontra, miközben a foglalkoztatási várakozásokat leíró mutató csökkenése ennél kisebb mértékű volt: 0,8 ponttal 106,4 pontra mérséklődött. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok nyomán nem kizárt, hogy a hangulatindikátorok októberben tovább romlottak.
Borítókép: A jegybank Szabadság téri épülete (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)
