A megbékélési folyamat nem fejeződött be a történész vegyes bizottság munkáját tekintve, a föltáró munkát a nyilvánosságnak még nem tudták bemutatni, erre október végén kerülhet sor egy belgrádi konferencián. (Az akadémiai vegyes bizottságot elsősorban a tízezres nagyságrendű délvidéki magyar áldozatot okozó, 1944-45-ös jugoszláv partizánvérengzések feltárására hozták létre a 2009-es magyar-szerb államfői találkozó után – a szerk.)
„Várható, hogy a két köztársasági elnök szeptember 11-én Zentán fog találkozni, akkor lesz a zentai csata 320. évfordulója, és őket kérték fel a rendezvény fővédnökének. Azt gondolom, hogy a két köztársasági elnök ezzel az üggyel kapcsolatban is konkrét megállapodásra tud jutni.” Szeptember 4-én ennek kapcsán Pásztor István találkozik Áder János magyar államfővel, egy hónapja pedig Aleksandar Vučićtyal már egyeztetett a témáról.
Pásztor István az Újvidéki Rádióban beszámolt a magyar nemzetpolitikához köthető aktualitásokról, és jelezte, hogy az ősszel előrelépésre számít Belgrád részéről Vajdaság tartomány hatásköreinek és pénzelésének kérdésében is.
A VMSZ elnöke elmondta azt is, hogy évente rendszerint két alkalommal találkozik négyszemközt Orbán Viktor miniszterelnökkel, és a legutóbbi egyeztetésen beszámolt arról, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztésre eddig jóváhagyott összegek felhasználásáról. Megjegyezte: Aleksandar Vučićtyal gyakrabban találkozik, és ez a dolgok természetből adódik, hiszen egyeztetni kell a partnerekkel. (A VMSZ ugyanis helyi, tartományi és köztársasági szinten is együttműködik a kormányzó szerb Haladó Párttal, a belgrádi kormányban államtitkárai vannak -a szerk.)
Töretlenül jó Magyarország és Szerbia kapcsolata, a kisebb problémák nem rengették meg a viszonyt, és ennek a legnagyobb haszonélvezői a vajdasági magyarok, értékelt. „Ellentétben a többi határon túli közösséggel bennünket itt Szerbiában az utóbbi években nem biztonsági kockázatként élnek meg” – fogalmazott Pásztor, és megjegyezte, hogy így hatékonyabb lehet az érdekérvényesítés.
Kifejtette, hogy a magyar nemzetpolitika befogadó az ötletekre, tehát nem Budapesten döntik el, hogy mit kellene csinálni, hanem az itteni ötletekhez kérnek támogatást. „Az elmúlt időszak tapasztalatait, az itteni költségvetési lehetőségeket figyelembe véve: ha nem kapnánk azt az erkölcsi, anyagi és politikai támogatást, amelyet 2010 óta a Fidesz–KDNP-kormány biztosít, nagy gondban lennénk.”
A magyar állami támogatások pályázatait koordináló vajdasági Prosperitati alapítványnak eddig mintegy 6200 sikeres pályázója volt, ám a családtagokkal, illetőleg a vállalati partnerekkel együtt számítva 30-40 ezer fős közösségi réteghez tudtak eljutni másfél év alatt, a hároméves program pedig 2018-ban zárul le. Az elkövetkező hónapokban jelentős erőket fognak fektetni abba, hogy tájékoztassák az itteni magyar embereket a jövőre esedékes magyarországi választásról, és segíteni fogják őket a regisztrációban. „Egy másodpercig sem szeretném titkolni, hogy amikor elérkezik a választás pillanata, arra fogjuk sarkallni az embereket, hogy a Fideszre szavazzanak. Azt gondolom, hogy ez a partnerség következménye, és a nemzetpolitika építésének a föltétele” – nyilatkozta Pásztor István VMSZ-elnök, a Vajdasági Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke az Újvidéki Rádióban.
Borítófotó: Áder János köztársasági elnök 2015. július 1-jén a Sándor-palotában fogadta a szerb kormányfőt, Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt. MTI/Bruzák Noémi
