Munkaerőpiaci, kereseti és más adatok is megjelennek a következő héten, de a legnagyobb figyelmet a jegybank áprilisi kamatmeghatározó ülése kaphatja.
Kedden tartja áprilisi kamatmeghatározó ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az előző ülésén a monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. Április 7-én a nem kamatdöntő ülésén a tanács 95 bázisponttal 1,85 százalékra emelte az O/N fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát, miközben módosított néhány a jegybanki kamat alkalmazását érintő szabályt.
Az egyhetes betéti eszköz kamata 0,9 százalékon maradt, az eszköz kamatát ezentúl minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank. A monetáris tanács döntött arról, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé.
Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottság-munkanélküliség január és március közötti negyedéves adatait. A 2019. decembere és 2020. február vége közötti háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 0,2 százalékkal kevesebb, 4 millió 490 ezer volt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,0 százalékos volt.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 7,1 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 5,4 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 20 ezerrel csökkent.
A 2019. decembere és 2020. február vége közötti háromhónapos időszakban
a munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt,
a munkanélküliek száma alig változott: az egy évvel korábbihoz képest 4 ezerrel csökkent, az egy hónappal korábbiakkal összevetve ugyanannyival emelkedett. A koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági folyamatok ezt az időszakot még nem érintették, így a hatásai egyelőre nem érezhetők a munkaerőpiaci adatokban.
Szerdán az ipari termelői árak márciusi statisztikáját közli a KSH. A belföldi értékesítési árak átlagosan 3,1 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva, ezen belül a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar árai 5,4 százalékkal emelkedtek. A forintban számított exportárak 4,2 százalékkal emelkedtek, a feldolgozóipari árak 5,3 százalékos emelkedése mellett, miközben
egy év alatt a forint árfolyama az euróval szemben 6,1 százalékkal (19,41 forinttal), a dollárhoz képest 10,4 százalékkal (29 forinttal) gyengült.
Csütörtökön a keresetek februári alakulása mellett a februári külkereskedelmi forgalom második becslését publikálják.
Januárban a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 375 ezer 200 forint volt, 9,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 8,8 százalékkal nőtt. A keresetek emelkedésének üteme tavaly április óta először volt egyszámjegyű. A vállalkozásoknál,
a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset 8,8 százalékkal 385 ezer 300 forintra, a költségvetési szektorban 8,6 százalékkal 391 ezer 200 forintra emelkedett.
Az április 8-án kiadott első becslés szerint februárban az export euróban számított értéke 3,9 százalékkal, az importé 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A mérlegtöbblet 343 millió euróval, 1,118 milliárd euróra nőtt.
Az év első két hónapjában az export 103,3 százalékkal, az import 101,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A 1,541 milliárd euró kéthavi exporttöbblet 382 millió euróval több, mint a múlt év azonos időszakában volt.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
