A koronavírus-járvány alatti korlátozások jelentősen mérsékelték a keresletet az energiahordozók iránt, ami rendkívül csökkentette az árfolyamukat. Egy rövid ideig az egyik mérvadó kőolajár-index árfolyama negatív tartományba is került. A járvány utáni nyitás ismét megnövelte a keresletet, a tavaly kitört orosz-ukrán háborúra válaszul bevezetett uniós szankciók pedig az orosz energiahordozók kizárásával lecsökkentették a kínálatot az energiahordozók tekintetében. Ez a két folyamat rekordmagas energiaár-robbanást okozott Európában – ismertette honlapján közölt tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Európában jelenleg 16 ország alkalmaz nukleáris reaktorokat, a német leállást követően 130 üzemel belőlük. A tanulmány fő megállapítása, hogy amíg egyes európai országok teljes mértékben támogatják az atomenergia használatát, más országokban biztonsági megfontolások, környezetvédelmi aggályok és bizonyos érdekkörök lobbijának köszönhetően elutasítják az alkalmazását.
Az elmúlt másfél évben az energiaválság hatására egyre több országban nőtt meg a támogatók aránya, többek között Belgiumban, Portugáliában, Dániában és Ausztriában. Egyre több állam van azon az állásponton, hogy az energetikai átállás, a klímacélok teljesítése és az energiaellátás biztosítása nem lehetséges a stabil termelést nyújtó atomerőművek nélkül. Az Európai Unió területén üzemelő atomerőművek harmadának fog lejárni a működési engedélye az évtized közepéig. Hazánk mellett Franciaországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Törökországban, Belaruszban és az Egyesült Királyságban létesítenek jelenleg további atomreaktorokat.
Nyitókép: Ina Fassbender / AFP
