Tovább csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma, az idei 165 milliárd forint után 2022-ben már csak 120 milliárd forintot tervez elkölteni startmunkaprogramokra a kabinet – írta meg a VG.hu a jövő évi büdzsé számai alapján.
A korábbi években rendre a 200-250 milliárdot is elérte a közmunkaprogramok költségvetési fedezete, a jövő évre előirányzott összeg a rendszer 2011-es bevezetése óta a legkevesebb. A kormány vélhetően arra számít, hogy a foglalkoztatási helyzet radikálisan javul a következő hónapokban, a hamarosan fellépő munkaerőhiány okán pedig nem lesz szükség a közmunkaprogramok ismételt felfuttatására.
A közfoglalkoztatásban részt vevő személyek átlagos száma márciusban már csak 83,8 ezer volt, ami szintén az elmúlt tíz év egyik legalacsonyabb értékének számít.
Pedig a járvány első hullámának tavaly tavaszi berobbanása drasztikus hatásokat idézett elő a munkaerőpiacon.
Mint írták, a munkanélküliség a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint tavaly júniusban érte el a csúcsát, amikor 376 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. A korlátozások feloldásával fokozatosan javult a munkaerőpiaci helyzet, utólag pedig már az is kijelenthető, hogy ezen a pandémia második és harmadik hulláma nem sokat változtatott. Az NFSZ legutóbbi számai is azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság közelít a koronavírus-válság előtti szinthez:
a márciusban regisztrált 287 ezer álláskereső már csak 43 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban.
Mint emlékezetes a kabinet a 2008–2009 után kibontakozott munkaerőpiaci és foglalkoztatási válságot részben a közmunkaprogram segítségével próbálta kezelni. A közfoglalkoztatás 2014-ben érte el csúcsát, abban az évben 376 ezren vettek részt különböző programokban, az összes belépés pedig elérte az 560 ezret. A munkaerőpiac lassú gyógyulására világít rá, hogy a regisztrált álláskeresők száma 2012-től ugyan folyamatosan csökkent, de sokáig együtt mozgott a startmunkaprogramok növekedésével, a kettő együttes értéke még 2014-ben is 600 ezer fő körül alakult.
A cikk szerint trendfordulóról csak 2016 óta beszélhetünk:
az volt az első olyan év, amikor a közfoglalkoztatás csekély szerepet játszott a foglalkoztatás bővülésében.
Az adatokból az is kitűnik, hogy a közmunkaprogramoknak nagyon jelentős szerepük volt az inaktívak láthatóvá tételében, ami tulajdonképpen megalapozta a foglalkoztatottság elmúlt években tapasztalt látványos bővülését. Arról korábban beszéltek kormányzati szereplők, hogy 100-150 ezer ember visszavezetése a munkaerőpiacra szinte lehetetlen képzettségbeli és kompetenciaproblémák miatt, vagyis ennyi közfoglalkoztatottra mindenképpen számítani lehet a jövőben. Ráadásul – bár erről kevesebb szó esik – a kisebb, főleg vidéki települések számára az önkormányzati feladatellátást nagymértékben tehermentesítette a közmunkások alkalmazása, ami egyértelműen indokolja a rendszer további fenntartását.
(Borítókép: Közmunkások szedik a szabadföldi epret Kerecsenyen 2018. május 10-én. Az önkormányzat 10 ezer tő epret művel közmunkaprogramban. (MTI Fotó: Varga György)
