Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára bejelentette, hogy a tárca elkészítette és közzétette a következő időszak stratégiai alapvetéseit és feladatait tartalmazó fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programját – számolt be róla a Világgazdaság.
„A hazai fogyasztóvédelem a koronavírus-járvány miatt megnövekedett feladatai mellett is hathatósan védte a magyar fogyasztók, tisztességes vállalkozások érdekeit az elmúlt egy évben. Miközben az ellenőrzésekkel sikeresen szűrtük ki a veszélyes termékeket, a vásárlókat megkárosító gyakorlatokat, több területen számottevő eredményeket értünk el a szabályozásban” – összegzett a Fogyasztóvédelmi Világnap alkalmából Cseresnyés Péter.
2020-ban az elvégzett közel 19 ezer ellenőrzés és a több mint 25 ezer beérkezett fogyasztói panasz alapján mintegy 10 ezer fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai irányítása mellett ezek alapján egymilliárd forintot meghaladó bírságot róttak ki a jogsértő vállalkozásokra a kormányhivatalok. A tavaly januártól megújított békéltető testületek közreműködését több mint tízezer ügyben kérték a fogyasztók. A kamaráknál működő alternatív vitarendezési fórumok több mint 1500 eljárása végződött a vásárló és a kereskedő egyezségével.
A vállalkozások a további mintegy 1300 szakértői, testületi ajánlás több mint kétharmadát teljesítették.
A koronavírus komoly többletterhet rótt a fogyasztóvédelmi intézményrendszerre is. A hatóság fokozta jelenlétét az online térben, célzott vizsgálatokkal ellenőrizte többek között a kézfertőtlenítők kínálatát vagy a PCR-tesztek hatósági árának betartását.
A járványhelyzetnek betudhatóan a megelőző évhez képest közel hússzor több, közel hatmillió terméket állítottak meg a vámhatáron 2020-ban.
Dokumentációs hiányosságok miatt mintegy négymillió darab kétes eredetű és minőségű védőeszközt – maszkokat, arcpajzsokat, kesztyűket stb. – nem engedtek be a magyar és uniós piacokra.
Tavaly több mint 2500 termékbiztonsági és egyéb laboratóriumi ellenőrzés nyomán közel 200 féle árucikket vont ki a forgalomból a fogyasztóvédelem. Magyarország három éve dobogós a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe beküldött bejelentések számában. A Safety Gate segítségével a nemzeti hatóságok gyorsan el tudják távolítani a kockázatos termékeket az üzletek polcairól, a webáruházakból. A tavalyi 169 magyar jelzés a harmadik legtöbb volt a jelentősen nagyobb piacokkal, áruforgalommal rendelkező Németország és az Egyesült Királyság után.
Az ITM kezdeményezésére megújultak a jótállás és a szavatosság 17 éve lényegében változatlan előírásai.
A rendelkezések alapos átdolgozását különösen időszerűvé tette, hogy a fogyasztóvédelemhez érkező panaszok legnagyobb hányada a garanciális ügyintézéshez kapcsolódik. A januárban hatályba lépett szabályváltozások a termék árához igazodó, akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, az elektronikus jótállási jegy bevezetésével erősítik a fogyasztók jogait. Az első ellenőrzési tapasztalatokról még márciusban hírt adhat a minisztérium.
A kormány számára elfogadhatatlan a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetése. Magyarország 2017-ben az elsők között jelezte, hogy egyes termékeket azonos márkanéven és hasonló csomagolásban, de eltérő minőségben kínáltak Bécsben, Münchenben vagy Budapesten.
A kettős minőség 2022 májusától tisztességtelen és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható.
Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriumában 420 termékminta vizsgálatát végzik el, az idehaza beszerezhető háztartási-vegyipari, tisztálkodási-kozmetikai szereket Ausztriában, Németországban, Olaszországban kapható termékpárjaikkal hasonlítják össze. Az ellenőrzés összesített eredményeiről várhatóan tavasszal közöl összefoglaló tájékoztatást a tárca.
Cseresnyés Péter kifejtette:
„Az ITM elkészítette az ágazati stratégiai alapvetéseket 5-10, az elvégzendő feladatokat 1-3 éves időtávra rögzítő szakmapolitikai programját. A dokumentum szerint a fogyasztóvédelem hatékony és rugalmas kormányzati jelenléttel szolgálja a fogyasztók biztonságát, a családok védelmét, a fogyasztói tudatosság és bizalom erősödését, a tisztességes vállalkozások támogatását. Az intézményrendszer rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági környezet változásaihoz, az új kihívásokhoz, cselekszik és kezdeményező szerepben lép fel a fogyasztók és a jogkövető kereskedők, szolgáltatók érdekében.”
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy:
„A stratégiai cél az ellenőrzések hatékonyságának további javítása, a fogyasztóvédelmi partnerségek kiépítése, elmélyítése. A következő időszak legjelentősebb feladatai közé tartozik a kettős minőséggel szembeni küzdelem, a fogyasztói jogok bővítése az online térben, a digitális technológiákhoz, trendekhez alkalmazkodva a továbblépés az e-kereskedelmi ellenőrzések területén. A tárca fokozott együttműködésre törekszik a társhatóságokkal és a szakmai szervezetekkel, ösztönözni kívánja a vállalkozók önkéntes intézkedéseit.”
Az új Fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programot a minisztérium nyilvánosságra hozta, azt a Fogyasztóvédelmi Portálon (https://www.fogyasztovedelem.kormany.hu) minden érdeklődő elérheti.
A Fogyasztóvédelmi világnap 1983 óta hívja fel a figyelmet a fogyasztói jogokra és igényekre minden évben március 15-én.
John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke 1962-ben ezen a napon intézett nyilatkozatot a Kongresszushoz, amely elsőként rögzítette a fogyasztók alapvető jogait.
Címlapkép: PuzzlePix / Shutterstock
