Gyökeresen más lehet a tőkepiac az elmúlt két évvel összehasonlítva az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint, amelyet mai sajtótájékoztatójukon mutattak be a társaság vezetői. A korábban bevezetett korlátozások kedvezőtlen gazdasági hatásai – hangzott el – egy ideig velünk maradhatnak, különösen az arra adott fiskális vés monetáris stimulusok, valamint a töredezett ellátási láncok miatt kialakult infláció. Az áremelkedés üteme decemberben globálisan rekord szinteken mozgott az USA-ban negyven éve nem látott mértékben 7, az eurózónában 5, míg Magyarországon 7,4 százalékkal emelkedtek az árak év/év alapon.
Az Equilor szakértői szerint az inflációs nyomás monetáris szigorítást hoz magával a jegybankoknál: az USA-ban a Fed megkezdi a szigorítást, és az eszközvásárlások leállítása mellett az idén már az alapkamatot is emelhetik, összesen három alkalommal. Az Európai Központi Bank viszont csak várhatóan 2023-ban kezdi meg a szigorítást.
Ami a Magyarországi kilátásokat illeti, az Equilor várakozásai szerint az infláció éves átlagban 4,8 százalék környékén alakulhat 2022-ben, ám az első negyedévben még 7 százalék feletti értékek is előfordulhatnak. Az elemzés szerint a gazdasági növekedés értelemszerűen lassulhat 2022-ben, és mértéke az év egészében 4,5 százalék lehet. Az alapkamat a társaság várakozásai szerint 4,9 százalék lehet az év végén, a kamatemelési ciklus pedig 2023-ban is folytatódhat, igaz, a korábbinál már jóval visszafogottabb ütemben. Ami az államháztartási hiány alakulását illeti, az tavaly a járvány hatásainak kezelése nyomán 7 százalék felett alakult, idén viszont – a kormányzati tervek szerint – 5 százalék alá csökkenhet. Ehhez azonban a harmadik és negyedik negyedévben a jelenleginél szigorúbb fiskális politikára lehet szükség.
Ami a tőkepiaci helyzetet illeti, Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a kötvénypiaci hozamemelkedés negatívan érintheti a jövőben eredményt ígérő növekedési papírokat, így a társaság az értékalapú részvények felülsúlyozását javasolja. Ezek közé elsősorban olyan társaságok papírjai tartoznak, amelyek a belső értékükhöz, a fundamentumukhoz viszonyítva alacsonyabban árazottak a piacon, és jellemzően kisebb szorzószámokon forognak, mint a piac átlaga: ilyenek például a bankrészvények, vagy az olajtársaságok papírjai. Az állampapírok között pedig az inflációkövető konstrukciók iránt erősödhet a kereslet.
Címlapkép. Kallus György / G
