Csaknem kétszer akkora mértékű volt a reálbér-emelkedés az elmúlt öt évben, mint 1990 és 2010 között. A hazai keresetek 2013 óta tartó növekedése a rendszerváltás óta a leghosszabb folyamatos, megszakítás nélküli bővülés – derült ki a KSH adataiból, amelyet a Világgazdaság írt meg. Tavaly novemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete bruttó 438 200 forint volt, 9,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A decemberi adatokat a héten közli a KSH, az év egészében bruttó 400 ezer forint körül alakulhatott az átlagbér, a fizetések reálértelemben vett növekedése tavaly elérhette a 6 százalékot. Mindez azt is jelenti, hogy az idei lehet a kilencedik egymást követő év, amikor nő a keresetek vásárlóereje.
Azt a hosszú távú célt tűztük ki 2016-ban, hogy a hatéves bérmegállapodás végére legalább 40 százalékkal emelkedjenek a reálkeresetek Magyarországon. Ha a koronavírus-válság hatásait kivesszük, akkor ez a célkitűzés gyakorlatilag teljesült
– nyilatkozta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) által tető alá hozott bérmegállapodásról. A szakszervezeti vezető úgy látja: a bérfelzárkózás terén nagyon jó időszakon vagyunk túl, több iparágban megszűnt a korábban jelen lévő bérfeszültség. A KSH adatai szerint valamennyi nemzetgazdasági ágban érezhetően nőttek a fizetések az elmúlt években:
- a feldolgozóiparban 263,8 ezer forintról 412,4 ezerre,
- az építőiparban 196,9 ezer forintról 311,2 ezerre,
- a kereskedelemben 230 ezer forintról 372,6 ezerre ugrottak a bruttó átlagkeresetek 2015 óta.
A béreket az utóbbi években, 2018-ban és 2019-ben a dinamikus növekedés jellemezte, ami elsődlegesen a gyártás-termelés és a kereskedelem területén volt szignifikáns. Egyfajta emelkedő bérspirál alakult ki, a megnövekedett kínálat és a szakképzett munkavállalók hosszú távú megtartását megcélozva – mondta Juhász Csongor, a Prohuman munkaerő-kölcsönző és HR-szolgáltató vállalat ügyvezetője. Jelezte, hogy
